„Már nem is próbálkozunk az applikációval” – ezt többen is mondták nekünk az Educatio kiállítás második napján. A szigorított pontgyűjtési rendszer szerint 100 pont nélkül idén nem járt iskolai igazolás, csakhogy technikai hibák miatt végül az igazolásokat pontok nélkül is kiosztották.
Az Educatio Oktatási Szakkiállítás második napján látogattunk ki a Hungexpóra, ahol idén szigorított feltételek mellett juthattak iskolai igazoláshoz a diákok. A rendszer lényege az volt, hogy a tanulóknak összesen 100 pontot kellett összegyűjteniük az egyetemek standjainál, és csak ezután kaphatták meg a hiányzás igazolására szolgáló papírt.
Több egyetem komolyan vette a pontozást: a standoknál csak akkor adtak pontot, ha a diákok valóban kérdeztek, részt vettek egy rövid tájékoztatón, vagy beszélgettek az oktatókkal, hallgatókkal. Akadtak olyan standok is, ahol jóval lazábban kezelték a rendszert: volt, ahol egy szelfi készítéséért, máshol egy rövid játékért vagy akár legózásért is pont járt.
Nem tudtak pontot szerezni és volt, aki be sem jutott a kiállításra
A legtöbb egyetem azonban digitális megoldásra támaszkodott volna: QR-kódokat helyeztek ki a standokra, amelyeket egy applikációval beolvasva lehetett volna pontokat gyűjteni. A probléma csak az volt, hogy az applikáció a diákok töredékénél működött megfelelően.
Többen arról számoltak be nekünk, hogy az alkalmazás lefagyott, nem töltött be, vagy egyszerűen nem rögzítette a pontokat. Volt, aki azt mondta, egy idő után már meg sem próbálkozott vele, inkább olyan standokat keresett, ahol papíralapon lehetett pontot szerezni.
A bejárat felé tartva olyan diákokkal is találkoztunk, akik azért fordultak vissza, mert nem tudták bemutatni a regisztrációjukat, ami szintén az applikációban volt rögzítve, így elegük lett és inkább hazamentek.
„Már csak úgy kiadjuk az igazolást”
Az igazolást osztó standnál is hasonló visszajelzéseket kaptunk. Ott azt mondták, annyira sok panasz érkezett az applikáció működésére, illetve arra, hogy egyes egyetemeknél időközben elfogytak a pontgyűjtéshez szükséges matricák, hogy végül már „csak úgy” kiadták az igazolásokat azoknak, akik jelezték a problémát.
Január 8. és 10. között rendezik meg a 26. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, ahol közel 150 kiállító várja az érdeklődőket. A három napos eseményen ott lesz szinte az összes hazai egyetem és főiskola, de szakképző intézmények, nyelviskolák és különféle képzőhelyek standjait is felkereshetitek.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
