„Már nem is próbálkozunk az applikációval” – ezt többen is mondták nekünk az Educatio kiállítás második napján. A szigorított pontgyűjtési rendszer szerint 100 pont nélkül idén nem járt iskolai igazolás, csakhogy technikai hibák miatt végül az igazolásokat pontok nélkül is kiosztották.
Az Educatio Oktatási Szakkiállítás második napján látogattunk ki a Hungexpóra, ahol idén szigorított feltételek mellett juthattak iskolai igazoláshoz a diákok. A rendszer lényege az volt, hogy a tanulóknak összesen 100 pontot kellett összegyűjteniük az egyetemek standjainál, és csak ezután kaphatták meg a hiányzás igazolására szolgáló papírt.
Több egyetem komolyan vette a pontozást: a standoknál csak akkor adtak pontot, ha a diákok valóban kérdeztek, részt vettek egy rövid tájékoztatón, vagy beszélgettek az oktatókkal, hallgatókkal. Akadtak olyan standok is, ahol jóval lazábban kezelték a rendszert: volt, ahol egy szelfi készítéséért, máshol egy rövid játékért vagy akár legózásért is pont járt.
Nem tudtak pontot szerezni és volt, aki be sem jutott a kiállításra
A legtöbb egyetem azonban digitális megoldásra támaszkodott volna: QR-kódokat helyeztek ki a standokra, amelyeket egy applikációval beolvasva lehetett volna pontokat gyűjteni. A probléma csak az volt, hogy az applikáció a diákok töredékénél működött megfelelően.
Többen arról számoltak be nekünk, hogy az alkalmazás lefagyott, nem töltött be, vagy egyszerűen nem rögzítette a pontokat. Volt, aki azt mondta, egy idő után már meg sem próbálkozott vele, inkább olyan standokat keresett, ahol papíralapon lehetett pontot szerezni.
A bejárat felé tartva olyan diákokkal is találkoztunk, akik azért fordultak vissza, mert nem tudták bemutatni a regisztrációjukat, ami szintén az applikációban volt rögzítve, így elegük lett és inkább hazamentek.
„Már csak úgy kiadjuk az igazolást”
Az igazolást osztó standnál is hasonló visszajelzéseket kaptunk. Ott azt mondták, annyira sok panasz érkezett az applikáció működésére, illetve arra, hogy egyes egyetemeknél időközben elfogytak a pontgyűjtéshez szükséges matricák, hogy végül már „csak úgy” kiadták az igazolásokat azoknak, akik jelezték a problémát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
