Közel három éve, megszakítás nélkül minden szerdán transzparensekkel vonulnak ki a tiltakozók a Ferenciek terére, ahol a zebrán oda-vissza haladva vagy a zebra közepén megállva jelzik: a közoktatás helyzete továbbra is megoldásra vár.
„Ma tartottuk a 150. zebraszerdát a Ferenciek terén. 2023. március 1-jén kezdtük, közel 3 éve kivétel nélkül minden szerdán ott voltunk” – írta Facebook-posztjában a megmozdulások egyik szervezője, Solymoss Miklós, az Eötvös József Gimnázium biológiatanára.
Mi az a zebraszerda?
A zebraszerda egy békés, rendszeres civil megmozdulás, amelynek résztvevői szerdánként reggel 7:30 és 8:30 között, tanárokat támogató demonstrálók állnak ki különböző feliratú táblákat feltartva az autósok elé, akkor, amikor azok pirosat kapnak a gyalogos átkelőnél.
A zebraszerda különlegessége a következetességében rejlik: nincs hangos demonstráció, nincsenek szónoklatok vagy lezárások, csupán a zebrán való megállás és a feliratok feltartása. A résztvevők között pedagógusok, diákok és szülők is rendszeresen megjelennek.
Ahogy mi is megírtuk, mára már kinőtte magát a megmozdulás és nem csak a fővárosban demonstrálnak a zebrákon. Facebook-oldal is készült, ahol a gyűjtik az országszerte megrendezett zebraszerdák képeit:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
