Emelkedőben vannak a légúti megbetegedések az országban: a friss járványügyi adatok szerint egyre többen fordulnak orvoshoz, miközben egyszerre több vírus aktívan terjed, köztük az influenza és a koronavírus.
A gyerekek a leginkább érintettek
A A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb adatai szerint az akut légúti fertőzések leginkább a gyerekeket sújtják: a legtöbb beteg a 0–14 éves korosztályból kerül ki. Ebben a korcsoportban jóval többen fordulnak orvoshoz, mint a felnőttek vagy az idősek.
Az ilyen fertőzések leggyakrabban orrfolyással, torokfájással, köhögéssel és orrdugulással jelentkeznek, de sokaknál láz, fáradtság és általános rossz közérzet is előfordul. A gyerekeknél a tünetek gyakran hirtelen jönnek, és gyorsan rosszabbodhatnak, ezért érdemes ilyenkor orvoshoz fordulni.
Újra növekszik a koronavírusos és az influenzás betegek száma
Mostanában a leggyakrabban az influenza és a koronavírus (SARS-CoV-2) okoz megbetegedést. Mindkét vírus terjedése erősödik: az influenzás esetek száma várhatóan tovább nő, a koronavírusnál pedig a korábbi csökkenés megállt.
A szennyvízvizsgálatok is azt mutatják, hogy több városban emelkedő víruskoncentrációt mérnek. A COVID-19 és az influenza tünetei sokszor nagyon hasonlóak: a betegek gyakran tapasztalnak hirtelen magas lázat, hidegrázást, erős fejfájást, izom- és végtagfájdalmat, száraz köhögést és kimerültséget, ami megnehezíti, hogy pontosan melyik vírusról van szó.
Az RSV és más légúti vírusok jelenleg kisebb arányban fordulnak elő, ezek általában náthás tüneteket és köhögést okoznak, gyerekeknél ritkábban sípoló légzéssel is járhatnak.
Ingyenes oltás: érdemes élni vele
Az adatok szerint az influenzaesetek száma a következő hetekben tovább nőhet, ezért a szakemberek különösen a kockázati csoportokba tartozóknak ajánlják a védőoltást. Hogy kinek javasolt, illetve van-e ellenjavallat, érdemes háziorvossal egyeztetni, a térítésmentes vakcinára jogosultak részletes listája pedig elérhető az NNGYK honlapján.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
