Megjelent a rendelet, amely szerint a magyar javítóintézetek felügyelete és irányítása átkerül a büntetés-végrehajtási szervezethez. A lépés egy újabb példája annak a kormányzati gyakorlatnak, amelyben a gyerekekkel foglalkozó intézményekben pedagógiai vagy szociális eszközök helyett rendvédelmi megoldások jelennek meg – hasonlóan az iskolaőrség néhány éve bevezetett rendszeréhez.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében a magyarországi javítóintézetek, ezentúl a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának irányítása alá tartoznak. A döntés ma 11 órakkor lépett hatályba és a rendőrség szerda reggel megjelent az intézményekben, a Szőlő utcai intézethez már kedden kivonult a rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Terrorelhárítási Központ egységei.
A kormány szerint a váltás célja az volt, hogy megszüntessék azokat a visszaéléseket és intézményi problémákat, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek nyilvánosságra. A javítóintézetek mostantólA döntés több nagy intézményt érint, köztük a fővárosit, a rákospalotait, az esztergomit, az aszódit és a debrecenit.
Nem először kerülnek gyerekekkel kapcsolatos intézmények a rendvédelem közelébeA mostani átszervezés éles párhuzamot mutat az iskolaőrség 2020-as bevezetésével. Akkor a kormány az iskolai erőszak visszaszorítására hivatkozva döntött úgy, hogy több száz intézményben jelenjenek meg rendészeti feladatokat ellátó iskolaőrök.
Az iskolaőrök rendőrségi státuszú közfeladatot ellátó személyek, akik kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak, és feladatuk az iskolai rend fenntartása. A rendszer már akkor is éles szakmai vitákat váltott ki, mivel a pedagógus- és gyermekjogi szervezetek arra figyelmeztettek: az iskolai konfliktusok megoldásához pedagógiai és mentálhigiénés támogatásra lenne szükség, nem rendészeti beavatkozásra.
Szakértői kritikák a rendészeti megközelítésről
Az Amnesty International Magyarország elemzése az iskolaőrség bevezetésekor világosan fogalmazott:
Ahol rendőr van az iskolában, ott a tanárok jellemzően kevésbé vesznek részt a konfliktusok kezelésében.
Hozzátették: "Az iskolaőri tevékenységek tehát felváltják a képzett pedagógusok által gyakorolt fegyelmezési módszereket, a diákok hibái pedig tanulság helyett büntetést von maguk után. A fegyelmező szerep átengedése csökkenti a tanárok intézményben képviselt morális tekintélyét, és gyengíti a tanárok és diákok közti bizalmi viszonyt."
A szakértők hangsúlyozzák: az iskolai és intézményi agresszió mögött gyakran olyan strukturális okok húzódnak meg, mint a hátrányos családi háttér, a szociális elhanyagoltság, a mentális nehézségek, az alulfinanszírozott gyermekvédelem vagy a hiányos pedagógiai támogatás. Ezeket a rendőri jelenlét nem képes orvosolni.
Emellett a Magyar Helsinki Bizottság jogászai arra is rámutatnak, hogy a „zárt intézetek” – javítóintézetek, gyermekotthonok, börtönök – „jelenlegi zártsága és katonai jellegű viszonyai mellett nem várható érdemi javulás.” Arra figyelmeztetnek, hogy az autoriter, arctalan működés „helyett az emberségnek kell érvényesülnie, és elengedhetetlen a független külső kontroll”.
Nem lehet csak a tünetet kezelni
A jogvédők hangsúlyozzák: a valódi változáshoz nem a militarizált működés, hanem a szakmai alapok megerősítése vezet. A javítóintézetek feladata nem a büntetés, hanem az, hogy hozzásegítsék a fiatalokat ahhoz, hogy később képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba. Ehhez pedig elengedhetetlen:A jogvédők szerint amíg nem történik meg az intézmények feltárása, a hibák beismerése és a rendszerszintű felelősségvállalás, addig a rendészeti megoldások csak elfedik, de nem orvosolják a problémákat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
