A nap kérdése: miért kell a diákoknak december 13-án, szombaton iskolába menniük?

December 13-án (szombaton) a december 24-ét kell ledolgozni, ami egyébként a téli szünetre esik, így felmerülhet bennetek a kérdés, hogy miért kell aznap a diákoknak iskolába menniük.

A köznevelési törvény értelmében "az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik."

Ez a gyakorolatban azt jelenti, ha egy ünnepnap miatt egy munkanapot áthelyeznek szombatra, akkor aznap az iskoláknak kötelező a dolgozó szülők gyerekeinek felügyeletet biztosítaniuk. Emiatt a ledolgozós szombat is számozott tanítási napnak minősül.

Ugyanakkor az iskola vezetése dönthet úgy, hogy egy ilyen szombaton nevelés nélküli munkanapot tartanak, de ebben az esetben is meg kell kérdezniük előtte a szülőket, hogy kik kérnek felügyeletet.

Sok iskolában még ha ezen a decemberi szombaton be kell menni vagy rövidített órákat tartanak, vagy sportnapot esetleg valamilyen kézműves foglalkozást szerveznek.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István