Kötelező gimnáziumba jelentkeznie annak a negyedikesnek vagy hatodikosnak, aki megírja a központi írásbelit?

Sok szülőben és diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbeli vizsga megírása automatikusan együtt jár-e a gimnáziumi jelentkezéssel. Az alábbiakban tisztázzuk, mi kötelező, és mi csupán lehetőség.

A központi írásbelit - évfolyamtól függetlenül - minden középiskolába készülő diák 2026. január 24-én írja meg magyarból és matematikából. A vizsgára egységesen december 1-jéig kell jelentkezni.

Ha azonban negyedikesek vagy hatodikosok vagytok, semmi sem kötelező: a vizsga ebben az életkorban kizárólag egy lehetőség. Akkor is részt vehettek rajta, ha egyszerűen szeretnétek kipróbálni magatokat egy valós vizsgahelyzetben, hiszen a középiskolai jelentkezési lapokat csak a központi felvételi után kell beadni.

Középiskolai felvételi 2026: ilyen szabályok vonatkoznak a kézírásra a központi írásbelin

Érdemes lehet megírnotok a központi írásbelit akkor is, ha még bizonytalanok vagytok abban, hogy jövőre gimnáziumban folytatnátok-e a tanulmányaitokat. A vizsga után továbbra is dönthettek úgy, hogy maradtok a jelenlegi általános iskolátokban – a lehetőség nyitva marad.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.