Kötelező gimnáziumba jelentkeznie annak a negyedikesnek vagy hatodikosnak, aki megírja a központi írásbelit?

Sok szülőben és diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbeli vizsga megírása automatikusan együtt jár-e a gimnáziumi jelentkezéssel. Az alábbiakban tisztázzuk, mi kötelező, és mi csupán lehetőség.

A központi írásbelit - évfolyamtól függetlenül - minden középiskolába készülő diák 2026. január 24-én írja meg magyarból és matematikából. A vizsgára egységesen december 1-jéig kell jelentkezni.

Ha azonban negyedikesek vagy hatodikosok vagytok, semmi sem kötelező: a vizsga ebben az életkorban kizárólag egy lehetőség. Akkor is részt vehettek rajta, ha egyszerűen szeretnétek kipróbálni magatokat egy valós vizsgahelyzetben, hiszen a középiskolai jelentkezési lapokat csak a központi felvételi után kell beadni.

Középiskolai felvételi 2026: ilyen szabályok vonatkoznak a kézírásra a központi írásbelin

Érdemes lehet megírnotok a központi írásbelit akkor is, ha még bizonytalanok vagytok abban, hogy jövőre gimnáziumban folytatnátok-e a tanulmányaitokat. A vizsga után továbbra is dönthettek úgy, hogy maradtok a jelenlegi általános iskolátokban – a lehetőség nyitva marad.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.