Súlyos következményei lettek az iskolakötelezettségi korhatár csökkentésének Magyarországon
Az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya.
Az iskolakötelezettségi korhatár 18 évre emelését javasolja Galamb Alex, a Sütni jó Alapítvány elnöke, a mélyszegénységből kitört roma származású pék- és cukrász, aki 2023-ban az Év embere lett Borsodban.
A szakember, aki az alapítványán keresztül folyamatosan segíti a mélyszegénységben élő gyerekeket és fiatalokat akár adománnyal, akár tanfolyamokkal, és így értékes tudással, az alapítvány közösségi oldalán írt arról, milyen súlyos következményei vannak annak, hogy Magyarországon mindössze 16 év az iskolakötelezettségi korhatár.
,,Vannak olyan hátrányos helyzetű, illetve nem hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem kapnak otthon elég támogatást a tanuláshoz. Bár 16 éves korukig még járnak iskolába, a következő tanévben gyakran már eltűnnek."
Ezek a gyerekek így nem szereznek szakmát, nem kapnak végzettséget, és később nem tudnak elhelyezkedni. Amikor felnőnek és családot alapítanak, gyakran nem tudják eltartani a saját gyermekeiket sem.
- írja. Galamb ráadásul mindezt a hétköznapokban is tapasztalja, hiszen egy szakképző iskolában dolgozik amellett, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanító szakán tanul levelező képzésen.
,,A 18 éves tankötelezettség nem teher, hanem befektetés!
- fejti ki.
A jelenségről egyébként korábban az Eduline-on Nahalka István oktatáskutatóval is beszélgettünk. Ő akkor azt mondta; Magyarországon mindössze a 16 évesek 90 százaléka jár iskolába. A korai iskolaelhagyásban leginkább érintett régiók szerinte Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, Dél-Alföld és Pest. Itt ugyanis több a rossz szociális helyzetű lakos, kevesebb a munkalehetőség és sokkal több a korai iskolaelhagyó, mint a jobb helyzetben lévő régiókban.
Arról nincsenek pontos adatok, hogy mi történik azokkal a tanulókkal, akik 16 évesen végzettség nélkül hagyják el az iskolát. Több okból is valószínűsíthető ugyanakkor, hogy alkalmi munkákat vállalnak, és sajnos újratermelik azt a társadalmi réteget, amelyben maguk is felnőttek - ahogyan arról Galamb Alex is.
Az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.