Calicivírust találtak a tömeges ételmérgezés során megbetegedett egyik gyereknél

Újabb részletek derültek ki a múlt heti, több száz gyereket érintő angyalföldi ételmérgezésről: calicivírust és Staphylococcus baktériumot is kimutattak az egyik kórházba került diáknál – derült ki a hatósági vizsgálatból.

A fertőzött kislány édesapja – aki maga is orvos – saját költségen készíttetett széklettenyészetet, és már az első magánlaboros eredmény is calicivírust igazolt – írja a Magyar Hang. Ezt később az NNGYK hivatalos vizsgálata is megerősítette, amely a Staphylococcus aureus jelenlétét, valamint annak enterotoxin-termelését is kimutatta. Ez utóbbi okozza a hányással, hasmenéssel és kiszáradással járó tüneteket.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, november 6-án több száz gyerek lett rosszul a XIII. kerületben, közülük mintegy nyolcvanan kerültek a Heim Pál Gyermekkórházba. A gyanú szerint a megbetegedéseket egy, az önkormányzattal szerződésben álló közétkeztető cég egyik főzőkonyhája okozhatta, amely több óvodát és iskolát lát el.

Annyi iskolásnál jelentkezett hányás-hasmenés Veresegyházon, hogy bevizsgálják a pénteki ebédet

A fertőzöttek száma először ötszáz körül volt, később hatszáz fölé emelkedett. Az ügyet kiemelten vizsgálja az NNGYK, a Nébih és a fővárosi kormányhivatal. A problémás főzőkonyha működését felfüggesztették, november 7-én fertőtlenítőszeres nagytakarítást rendeltek el, az ottani mintákat pedig soron kívül elemzik. A Magyar Hang kereste a Nébih-et és a tisztiorvosi szolgálatot is, ám cikkük megjelenéséig nem kaptak választ.

A kimutatott calicivírust főként széklettel vagy székletmaradványokkal való érintkezéssel terjed, és már az is elég a fertőzéshez, ha a fertőzött nem mos alaposan kezet, vagy egyszerűen beletüsszent a levegőbe. A mosatlan, szennyezett zöldségek és gyümölcsök szintén fertőzési forrást jelenthetnek – a vírus ráadásul rendkívül gyorsan és hatékonyan terjed.

A Staphylococcus baktérium szintén megtalálható lehet az ürülékben, de gyakran jelen van az emberi orrnyálkahártyán is, ahonnan cseppfertőzéssel adható tovább.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tömeges megbetegedésnél nem minden beteg fogyasztott az érintett főzőkonyha ételeiből, míg voltak olyanok is, akik igen, mégsem lettek rosszul – erről Helik Ferenc, a Nébih élelmiszer-biztonsági elnökhelyettese beszélt az Inforádiónak.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.