Megszavazták a pécsi óvodapedagógusok visszamenőleges béremelését – a városvezetés szerint nincs elmaradás, csak félreértés

A pécsi közgyűlés megszavazta az óvodapedagógusok visszamenőleges béremelését, ezzel lezárva a hónapok óta tartó vitát a kormánypárti politikusok és a városvezetés között. A város szerint nem a pénz „tűnt el”, hanem a helyzetet a kormányzati kommunikáció félreértelmezte: Pécsen már tavaly átlagosan 49 százalékkal emelték az óvodapedagógusok bérét, ezért az idei növekedés kisebbnek tűnik.

A fideszes politikusok – köztük Balatoni Katalin, miniszterelnöki biztos, valamint Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője – hónapok óta követelték, hogy a város fizesse ki a pécsi óvodapedagógusoknak az állam által biztosított, 2025-re szóló béremelést.

Hoppál Péter már tavasszal felszólította az önkormányzatot, hogy „fordítsa a több százmillió forintnyi kormányzati támogatást a pécsi óvónők fizetésére” – utalva a központi forrásokra, amelyek januárban érkeztek meg a városhoz.

A Fidesz-frakció mostani közgyűlési javaslatát végül megszavazták, így a béremelés visszamenőleg is megilleti az érintett dolgozókat.

Közgyűlés Pécsen
Péterffy Attila Facebook

A városvezetés álláspontja szerint a béremelés megtörtént, csak részben tavaly

A pécsi önkormányzat június 2-án kiadott sajtóközleménye szerint „hamis és nemtelen vádakkal” illették a várost a fideszes politikusok, miközben a tények világosak:

„Pécs önkormányzata 2025-ben 557,2 millió forint központi normatívát kap az óvodai dolgozók fizetésemelésére, és ezt az összeget maradéktalanul erre a meghatározott célra fordítja – abban a havi bontásban, ahogy a forrás megérkezik."

A közlemény részletesen kifejti, hogy a 21,2 százalékos állami emelés nem minden településen érződik azonosan: mivel Pécs már 2024-ben 49 százalékos, differenciált béremelést hajtott végre – a kormány által elvárt 32,2 százalék helyett – az újabb, normatíván alapuló béremelés már nem hoz akkora fizetésemelkedést, mint más városokban.

Az óvodai dolgozók béreire és járulékaira Pécs tavaly 4,76 milliárd forintot fordított, míg ehhez az állami támogatás csak 3,76 milliárd forint volt. Azaz, az óvodai dolgozók év közben kifizetett cafeteria juttatására és a tavalyi béremelésre nem kevesebb, mint 1 milliárd forintot fordított a város saját forrásból. A közlemény szerint ez idén már nem lehetséges a megnövekedett állami elvonások miatt.

A városvezetés szerint az állami normatívát teljes egészében a béremelésre fordították, ám annak kiszámításakor nem a Pécsett tavaly megemelt alapbéreket, hanem a központilag meghatározott bérminimumot vették alapul. Míg ez sok településen 21,2 százalékos emelést jelent, Pécsen – ahol tavaly átlagosan 49 százalékkal nőttek a bérek – az idei normatíva már nem fedez újabb hasonló növekedést.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.