A pécsi közgyűlés megszavazta az óvodapedagógusok visszamenőleges béremelését, ezzel lezárva a hónapok óta tartó vitát a kormánypárti politikusok és a városvezetés között. A város szerint nem a pénz „tűnt el”, hanem a helyzetet a kormányzati kommunikáció félreértelmezte: Pécsen már tavaly átlagosan 49 százalékkal emelték az óvodapedagógusok bérét, ezért az idei növekedés kisebbnek tűnik.
A fideszes politikusok – köztük Balatoni Katalin, miniszterelnöki biztos, valamint Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője – hónapok óta követelték, hogy a város fizesse ki a pécsi óvodapedagógusoknak az állam által biztosított, 2025-re szóló béremelést.
Hoppál Péter már tavasszal felszólította az önkormányzatot, hogy „fordítsa a több százmillió forintnyi kormányzati támogatást a pécsi óvónők fizetésére” – utalva a központi forrásokra, amelyek januárban érkeztek meg a városhoz.
A Fidesz-frakció mostani közgyűlési javaslatát végül megszavazták, így a béremelés visszamenőleg is megilleti az érintett dolgozókat.
A pécsi önkormányzat június 2-án kiadott sajtóközleménye szerint „hamis és nemtelen vádakkal” illették a várost a fideszes politikusok, miközben a tények világosak:
„Pécs önkormányzata 2025-ben 557,2 millió forint központi normatívát kap az óvodai dolgozók fizetésemelésére, és ezt az összeget maradéktalanul erre a meghatározott célra fordítja – abban a havi bontásban, ahogy a forrás megérkezik."A közlemény részletesen kifejti, hogy a 21,2 százalékos állami emelés nem minden településen érződik azonosan: mivel Pécs már 2024-ben 49 százalékos, differenciált béremelést hajtott végre – a kormány által elvárt 32,2 százalék helyett – az újabb, normatíván alapuló béremelés már nem hoz akkora fizetésemelkedést, mint más városokban.
Az óvodai dolgozók béreire és járulékaira Pécs tavaly 4,76 milliárd forintot fordított, míg ehhez az állami támogatás csak 3,76 milliárd forint volt. Azaz, az óvodai dolgozók év közben kifizetett cafeteria juttatására és a tavalyi béremelésre nem kevesebb, mint 1 milliárd forintot fordított a város saját forrásból. A közlemény szerint ez idén már nem lehetséges a megnövekedett állami elvonások miatt.
A városvezetés szerint az állami normatívát teljes egészében a béremelésre fordították, ám annak kiszámításakor nem a Pécsett tavaly megemelt alapbéreket, hanem a központilag meghatározott bérminimumot vették alapul. Míg ez sok településen 21,2 százalékos emelést jelent, Pécsen – ahol tavaly átlagosan 49 százalékkal nőttek a bérek – az idei normatíva már nem fedez újabb hasonló növekedést.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
