A pécsi közgyűlés megszavazta az óvodapedagógusok visszamenőleges béremelését, ezzel lezárva a hónapok óta tartó vitát a kormánypárti politikusok és a városvezetés között. A város szerint nem a pénz „tűnt el”, hanem a helyzetet a kormányzati kommunikáció félreértelmezte: Pécsen már tavaly átlagosan 49 százalékkal emelték az óvodapedagógusok bérét, ezért az idei növekedés kisebbnek tűnik.
A fideszes politikusok – köztük Balatoni Katalin, miniszterelnöki biztos, valamint Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője – hónapok óta követelték, hogy a város fizesse ki a pécsi óvodapedagógusoknak az állam által biztosított, 2025-re szóló béremelést.
Hoppál Péter már tavasszal felszólította az önkormányzatot, hogy „fordítsa a több százmillió forintnyi kormányzati támogatást a pécsi óvónők fizetésére” – utalva a központi forrásokra, amelyek januárban érkeztek meg a városhoz.
A Fidesz-frakció mostani közgyűlési javaslatát végül megszavazták, így a béremelés visszamenőleg is megilleti az érintett dolgozókat.
A pécsi önkormányzat június 2-án kiadott sajtóközleménye szerint „hamis és nemtelen vádakkal” illették a várost a fideszes politikusok, miközben a tények világosak:
„Pécs önkormányzata 2025-ben 557,2 millió forint központi normatívát kap az óvodai dolgozók fizetésemelésére, és ezt az összeget maradéktalanul erre a meghatározott célra fordítja – abban a havi bontásban, ahogy a forrás megérkezik."A közlemény részletesen kifejti, hogy a 21,2 százalékos állami emelés nem minden településen érződik azonosan: mivel Pécs már 2024-ben 49 százalékos, differenciált béremelést hajtott végre – a kormány által elvárt 32,2 százalék helyett – az újabb, normatíván alapuló béremelés már nem hoz akkora fizetésemelkedést, mint más városokban.
Az óvodai dolgozók béreire és járulékaira Pécs tavaly 4,76 milliárd forintot fordított, míg ehhez az állami támogatás csak 3,76 milliárd forint volt. Azaz, az óvodai dolgozók év közben kifizetett cafeteria juttatására és a tavalyi béremelésre nem kevesebb, mint 1 milliárd forintot fordított a város saját forrásból. A közlemény szerint ez idén már nem lehetséges a megnövekedett állami elvonások miatt.
A városvezetés szerint az állami normatívát teljes egészében a béremelésre fordították, ám annak kiszámításakor nem a Pécsett tavaly megemelt alapbéreket, hanem a központilag meghatározott bérminimumot vették alapul. Míg ez sok településen 21,2 százalékos emelést jelent, Pécsen – ahol tavaly átlagosan 49 százalékkal nőttek a bérek – az idei normatíva már nem fedez újabb hasonló növekedést.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
