Sok diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbelin folyóírással vagy nyomtatott betűkkel érdemes-e írni. Mutatjuk, mit mond erről az Oktatási Hivatal.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középiskolai felvételi vizsgán nincs előírva, milyen írásmóddal kell kitölteni a feladatlapokat. A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek sem a betűtípusról, sem arról, hogy a diákoknak folyóírással vagy nyomtatott betűkkel kellene dolgozniuk.
Mutatjuk, átlagosan hány pontot értek el a diákok a 2025-ös központi írásbelin
A vizsgázók tehát bármilyen kézírást használhatnak, de fontos, hogy a szöveg egyértelmű és helyesírásilag pontos legyen. Külön figyelni kell az ékezetek hosszára, a nagy kezdőbetűkre, a szóközökre és minden olyan részletre, ami befolyásolja a helyesírást.
A hivatal arról is tájékoztat, hogy a felvételizőnek olyan írásmódot kell választania, amely alapján minden helyesírási kérdés egyértelműen eldönthető. Ha a betűforma vagy az írásmód miatt a vizsgadolgozat nem olvasható, illetve nehezen értelmezhető, az hibás megoldásnak számít.
Különösen a fogalmazási feladatnál érdemes ügyelni az íráskép tisztaságára. Ha a nyomtatott betűs írásmód annyira eltér a megszokott formától, hogy a szöveg nehezen olvasható, a dolgozat írásképére akár 0 pont is adható.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
