Középiskolai felvételi 2026: ilyen szabályok vonatkoznak a kézírásra a központi írásbelin

Sok diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbelin folyóírással vagy nyomtatott betűkkel érdemes-e írni. Mutatjuk, mit mond erről az Oktatási Hivatal.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középiskolai felvételi vizsgán nincs előírva, milyen írásmóddal kell kitölteni a feladatlapokat. A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek sem a betűtípusról, sem arról, hogy a diákoknak folyóírással vagy nyomtatott betűkkel kellene dolgozniuk.

Mutatjuk, átlagosan hány pontot értek el a diákok a 2025-ös központi írásbelin

A vizsgázók tehát bármilyen kézírást használhatnak, de fontos, hogy a szöveg egyértelmű és helyesírásilag pontos legyen. Külön figyelni kell az ékezetek hosszára, a nagy kezdőbetűkre, a szóközökre és minden olyan részletre, ami befolyásolja a helyesírást.

A hivatal arról is tájékoztat, hogy a felvételizőnek olyan írásmódot kell választania, amely alapján minden helyesírási kérdés egyértelműen eldönthető. Ha a betűforma vagy az írásmód miatt a vizsgadolgozat nem olvasható, illetve nehezen értelmezhető, az hibás megoldásnak számít.

Különösen a fogalmazási feladatnál érdemes ügyelni az íráskép tisztaságára. Ha a nyomtatott betűs írásmód annyira eltér a megszokott formától, hogy a szöveg nehezen olvasható, a dolgozat írásképére akár 0 pont is adható.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.