Felháborodott szülők és politikusok ellenzik az óvodák bezárását Óbudán

Hét óvoda megszűnését tervezik a III. kerületben, az önkormányzat szerint a csökkenő gyereklétszám miatt, a szülők szerint viszont más van a háttérben.

Egyre több településen okoz gondot a csökkenő gyereklétszám, amely miatt több helyen óvodák összevonására vagy bezárására kényszerülnek. A KSH adatai szerint az óvodáskorú gyerekek száma országosan több mint 15 ezerrel csökkent az elmúlt évtizedben: míg a 2012/2013-as tanévben 340 205 óvodás volt, addig 2024/2025-ben már csak 324 872.

Az óvodák teljes átalakítására készülhet a kormány; itt vannak az eddigi tervek, intézkedések

A folyamat most Óbudán váltott ki heves tiltakozást, ahol az óvodák bezárását az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a csökkenő gyereklétszámmal indokolja, hiszen az intézmények kihasználtsága mindössze 65 százalékos, 37 csoportszoba pedig üresen áll. Az önkormányzat szerint az átszervezéssel az ellátás minősége is javulna - számolt be róla a Telex.

A lapnak megszólaló szülők viszont attól tartanak, hogy a bezárások mögött nem csak gazdasági, hanem más érdekek is húzódnak. Szerintük az önkormányzat értékesíteni akarja az épületeket.

Petíciót indítottak például az Ürömi úti Pitypang Művészeti Óvoda megmentéséért, mert a döntés nyomán a megmaradó óvodák mind a HÉV Duna felőli oldalán lennének, az átszervezést követően a kerület hegy felőli részén pedig csak egy óvoda maradna. A szülők szerint ez megnehezíti a gyerekek óvodába járását, különösen a HÉV-vel való közlekedést a reggeli csúcsban.

Az ügy politikai vitát is gerjesztett: a fideszes Kozma János a közösségi oldalán úgy fogalmazott, „bezárni könnyű, felelősséget vállalni nehéz”, és inkább csökkentett üzemmódot javasolna a teljes megszüntetés helyett.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot is. Közlése szerint az óvodai feladatellátás megszervezésénél a helyi önkormányzatnak a gyerekek lakóhely szerinti eloszlására is figyelemmel kell lennie. Mivel a döntés még nem végleges, az önkormányzatnak lehetősége van a tervezett intézkedések felülvizsgálatára.

A jelenség azonban nem csak helyi probléma: a Pedagógusok Szakszervezete a szeptemberben tartott sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a drasztikusan visszaeső születésszám miatt hamarosan országos szinten is elkerülhetetlenné válhat az óvodák és iskolák átszervezése. Totyik Tamás elnök szerint minél előbb társadalmi párbeszédre lenne szükség ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos problémák.

Év elején hasonló felháborodást váltott ki a Csepeli helyzet is, ahol az ottani képviselő-testület megszavazta több kerületi óvod átcsoportosítását.

A tervet komoly nemtetszést fogadta, elsősorban az érintett szülők körében, akik petíciót is indítottak, és több pedagógus is melléjük állt az ügyben.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere korábban arról nyilatkozott, hogy az átszervezést azért tartja szükségesnek, mert a folyamatosan fogyó gyerekek száma miatt jelenleg is több csoport szünetel, valamint pedagógusokból is hiány van.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.