Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.
A fiúk 19, a lányok 15 százaléka túlsúlyos, 10 és 8 százalékuk pedig elhízott a NETFIT 2024/25-ös adatai szerint.
A diákok fittségi állapotát mérő felméréseket az előző tanévben mintegy 3744 iskola 664 457 tanulóján végezték el 2025. január 9. és május 9. között.
Ennek során felmérték az 5-12. osztályos diákok;
volt továbbá
Nincs javulás tavalyhoz képest
Testtömegindex alapján a 2024/25-ös eredmények szerint nincs érdemi javulás sem a fiúk, sem a lányok eredményeiben az előző tanévhez képest. A fiúk esetében 0,2 százalékponttal csökkent az egészségóna-arány, a lányok esetében nem változott.
A testzsírszázalék-eredményekből pedig látszik, hogy az egészségzónába került értékek relatív gyakorisága a fiúk esetében 67,0% (5. évf.) és 73,5% (12. évf.) között alakul. A lányoknál ezek az értékek 65,7% (11.évf.) és 71,7% (6. évf.) között találhatók.
A jelentésben hozzáteszik, hogy vármegyei bontásban a testtömegindex esetében Budapesten kerültek a legkevesebben (5,4%) az elhízott kategóriába, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legtöbben (13,2%).
Az egészségzónát elérők közé Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből kerültek be a legkisebb (67,3%), míg Budapesten a legnagyobb arányban
Az eredmények tükrében a mindennapos testnevelésórák mellett további, célzott és komplex, mozgásalapú egészségfejlesztési iskolai és diáksportprogramok megvalósítása szükséges a következő években – a Covid–19 járvány miatti fizikai inaktivitási krízis miatt különösen – a kedvezőtlen tendenciák visszafordítása és a kedvező eredmények megtartása érdekében
- írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
