Ennyit a heti öt tesiről - minden negyedik magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott

Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.

  • Székács Linda

A fiúk 19, a lányok 15 százaléka túlsúlyos, 10 és 8 százalékuk pedig elhízott a NETFIT 2024/25-ös adatai szerint.

A diákok fittségi állapotát mérő felméréseket az előző tanévben mintegy 3744 iskola 664 457 tanulóján végezték el 2025. január 9. és május 9. között.

Ennek során felmérték az 5-12. osztályos diákok;

  • testtömegindexét,
  • testzsírszázalékát,
  • állóképességét (ingafutás)

volt továbbá

  • ütemezett hasizomteszt,
  • törzsemelés,
  • kézi szorítóerő mérése,
  • fekvőtámasz teszt,
  • helyből távolugrás,
  • hajlékonysági teszt.

Nincs javulás tavalyhoz képest

Testtömegindex alapján a 2024/25-ös eredmények szerint nincs érdemi javulás sem a fiúk, sem a lányok eredményeiben az előző tanévhez képest. A fiúk esetében 0,2 százalékponttal csökkent az egészségóna-arány, a lányok esetében nem változott.

A testzsírszázalék-eredményekből pedig látszik, hogy az egészségzónába került értékek relatív gyakorisága a fiúk esetében 67,0% (5. évf.) és 73,5% (12. évf.) között alakul. A lányoknál ezek az értékek 65,7% (11.évf.) és 71,7% (6. évf.) között találhatók.

 

Képernyőkép/Netfit
Elhízott kategóriába a 5. évfolyamos fiúk (7,7%) és a 12. évfolyamos lányok (13,2%) közül tartoztak a legtöbben, a 7. évfolyamtól kezdve pedig folyamatosan nő az elhízott lányok aránya - mindezt a mindennapos iskolai testnevelés ellenére, amiből kettőt tavaly óta már csak a versenysportolóknak engednek el.

A jelentésben hozzáteszik, hogy vármegyei bontásban a testtömegindex esetében Budapesten kerültek a legkevesebben (5,4%) az elhízott kategóriába, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legtöbben (13,2%).

Az egészségzónát elérők közé Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből kerültek be a legkisebb (67,3%), míg Budapesten a legnagyobb arányban

Az eredmények tükrében a mindennapos testnevelésórák mellett további, célzott és komplex, mozgásalapú egészségfejlesztési iskolai és diáksportprogramok megvalósítása szükséges a következő években – a Covid–19 járvány miatti fizikai inaktivitási krízis miatt különösen – a kedvezőtlen tendenciák visszafordítása és a kedvező eredmények megtartása érdekében

- írják.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.