Mikor lehet fotót vagy videót készíteni a diákokról az iskolában?

Szeptemberben a legtöbb óvoda és iskola már a tanév elején aláíratja a szülőkkel, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy gyerekükről fénykép vagy videó készüljön az intézmény rendezvényein. De pontosan mikor engedélyezett a felvétel, és mi számít szabályos megosztásnak?

A gyerekekről készült képek személyes adatnak számítanak

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi közleménye szerint a gyerekekről készült fényképek és videók személyes adatnak minősülnek, ezért a kezelésükhöz engedély szükséges.

  • 14 év alatt a szülő dönt,
  • 14–16 év között a szülő és a gyerek közösen,
  • 16 év felett pedig már a fiatal maga adhat hozzájárulást.

Ha a szülők elváltak, a nyilatkozatot az a szülő teheti meg, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Az intézménynek ugyanakkor nem kell vizsgálni ezt a kérdést, elegendő, ha a szülő tájékoztatja az iskolát.

A NAIH javasolja, hogy az intézmények a tanév elején írásban kérjék be a hozzájárulásokat, és minden egyes fotózás előtt is adjanak tájékoztatást. Ha a szülő vagy a gyerek tiltakozik egy felvétel ellen, a képet haladéktalanul törölni kell.

A közösségi megosztás is nyilvánosságra hozatal

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány korábban felhívta arra a figyelmet, hogy nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély kell.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy óvónő vagy szülő a csoportképet feltölti a Facebookra, az már nyilvánosságra hozatalnak számít – és ehhez külön beleegyezés szükséges.

„A felvétel készítéséhez a hozzájárulás akár ráutaló magatartás útján (pl. az adott személy vagy szülője egyértelműen észreveszi/látja a kép készülését és ez ellen nem tiltakozik) is megvalósulhat, ugyanakkor azonban a felvétel elkészítéséhez való hozzájárulás nem tekinthető automatikusnak a tekintetben, hogy az egyúttal a felvétel közösségi portálon történő felhasználására, hozzáférhetővé tételére vagy nyilvánosságra hozatalára is engedélyt adna” – írja az alapítvány.

Kivétel a tömegfelvétel

Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa szerint csak hozzájárulással készíthető egyéni kép- vagy hangfelvétel az iskolában. Kivételt képez a tömegfelvétel (például iskolai rendezvényen, ahol sok ember szerepel) és a nyilvános közéleti szereplés.

A hivatal kiemeli: engedély nélkül nem készíthető és nem osztható meg fotó vagy videó tanárról, diákról, sőt, tanóráról sem készíthető felvétel beleegyezés nélkül. Azonban a kisokos azt is leírtja, hogy a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplés esetében nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és a felvétel felhasználásához.

Az önrendelkezési jogunkból eredően a Polgári Törvénykönyv alapján mi dönthetünk arról, hogy készülhet-e rólunk egyedi azonosításra alkalmas felvétel, valamint az milyen nyilvánosság elé kerüljön. „Ez a hozzájárulás adott esetben ráutaló magatartással is megadható, például, ha valaki olyan rendezvényen vesz részt, ahol felvétel készül, a megjelenésével, mint ráutaló magatartással megadja a kép készítéséhez (és akár felhasználásához) a hozzájárulást.”

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.