Szeptemberben a legtöbb óvoda és iskola már a tanév elején aláíratja a szülőkkel, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy gyerekükről fénykép vagy videó készüljön az intézmény rendezvényein. De pontosan mikor engedélyezett a felvétel, és mi számít szabályos megosztásnak?
A gyerekekről készült képek személyes adatnak számítanak
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi közleménye szerint a gyerekekről készült fényképek és videók személyes adatnak minősülnek, ezért a kezelésükhöz engedély szükséges.
Ha a szülők elváltak, a nyilatkozatot az a szülő teheti meg, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Az intézménynek ugyanakkor nem kell vizsgálni ezt a kérdést, elegendő, ha a szülő tájékoztatja az iskolát.
A NAIH javasolja, hogy az intézmények a tanév elején írásban kérjék be a hozzájárulásokat, és minden egyes fotózás előtt is adjanak tájékoztatást. Ha a szülő vagy a gyerek tiltakozik egy felvétel ellen, a képet haladéktalanul törölni kell.
A közösségi megosztás is nyilvánosságra hozatal
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány korábban felhívta arra a figyelmet, hogy nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély kell.
Ez azt jelenti, hogy ha például egy óvónő vagy szülő a csoportképet feltölti a Facebookra, az már nyilvánosságra hozatalnak számít – és ehhez külön beleegyezés szükséges.
„A felvétel készítéséhez a hozzájárulás akár ráutaló magatartás útján (pl. az adott személy vagy szülője egyértelműen észreveszi/látja a kép készülését és ez ellen nem tiltakozik) is megvalósulhat, ugyanakkor azonban a felvétel elkészítéséhez való hozzájárulás nem tekinthető automatikusnak a tekintetben, hogy az egyúttal a felvétel közösségi portálon történő felhasználására, hozzáférhetővé tételére vagy nyilvánosságra hozatalára is engedélyt adna” – írja az alapítvány.
Kivétel a tömegfelvétel
Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa szerint csak hozzájárulással készíthető egyéni kép- vagy hangfelvétel az iskolában. Kivételt képez a tömegfelvétel (például iskolai rendezvényen, ahol sok ember szerepel) és a nyilvános közéleti szereplés.
A hivatal kiemeli: engedély nélkül nem készíthető és nem osztható meg fotó vagy videó tanárról, diákról, sőt, tanóráról sem készíthető felvétel beleegyezés nélkül. Azonban a kisokos azt is leírtja, hogy a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplés esetében nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és a felvétel felhasználásához.
Az önrendelkezési jogunkból eredően a Polgári Törvénykönyv alapján mi dönthetünk arról, hogy készülhet-e rólunk egyedi azonosításra alkalmas felvétel, valamint az milyen nyilvánosság elé kerüljön. „Ez a hozzájárulás adott esetben ráutaló magatartással is megadható, például, ha valaki olyan rendezvényen vesz részt, ahol felvétel készül, a megjelenésével, mint ráutaló magatartással megadja a kép készítéséhez (és akár felhasználásához) a hozzájárulást.”
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
