Szeptemberben a legtöbb óvoda és iskola már a tanév elején aláíratja a szülőkkel, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy gyerekükről fénykép vagy videó készüljön az intézmény rendezvényein. De pontosan mikor engedélyezett a felvétel, és mi számít szabályos megosztásnak?
A gyerekekről készült képek személyes adatnak számítanak
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi közleménye szerint a gyerekekről készült fényképek és videók személyes adatnak minősülnek, ezért a kezelésükhöz engedély szükséges.
Ha a szülők elváltak, a nyilatkozatot az a szülő teheti meg, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Az intézménynek ugyanakkor nem kell vizsgálni ezt a kérdést, elegendő, ha a szülő tájékoztatja az iskolát.
A NAIH javasolja, hogy az intézmények a tanév elején írásban kérjék be a hozzájárulásokat, és minden egyes fotózás előtt is adjanak tájékoztatást. Ha a szülő vagy a gyerek tiltakozik egy felvétel ellen, a képet haladéktalanul törölni kell.
A közösségi megosztás is nyilvánosságra hozatal
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány korábban felhívta arra a figyelmet, hogy nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak nyilvánosságra hozatalához is külön engedély kell.
Ez azt jelenti, hogy ha például egy óvónő vagy szülő a csoportképet feltölti a Facebookra, az már nyilvánosságra hozatalnak számít – és ehhez külön beleegyezés szükséges.
„A felvétel készítéséhez a hozzájárulás akár ráutaló magatartás útján (pl. az adott személy vagy szülője egyértelműen észreveszi/látja a kép készülését és ez ellen nem tiltakozik) is megvalósulhat, ugyanakkor azonban a felvétel elkészítéséhez való hozzájárulás nem tekinthető automatikusnak a tekintetben, hogy az egyúttal a felvétel közösségi portálon történő felhasználására, hozzáférhetővé tételére vagy nyilvánosságra hozatalára is engedélyt adna” – írja az alapítvány.
Kivétel a tömegfelvétel
Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa szerint csak hozzájárulással készíthető egyéni kép- vagy hangfelvétel az iskolában. Kivételt képez a tömegfelvétel (például iskolai rendezvényen, ahol sok ember szerepel) és a nyilvános közéleti szereplés.
A hivatal kiemeli: engedély nélkül nem készíthető és nem osztható meg fotó vagy videó tanárról, diákról, sőt, tanóráról sem készíthető felvétel beleegyezés nélkül. Azonban a kisokos azt is leírtja, hogy a tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplés esetében nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és a felvétel felhasználásához.
Az önrendelkezési jogunkból eredően a Polgári Törvénykönyv alapján mi dönthetünk arról, hogy készülhet-e rólunk egyedi azonosításra alkalmas felvétel, valamint az milyen nyilvánosság elé kerüljön. „Ez a hozzájárulás adott esetben ráutaló magatartással is megadható, például, ha valaki olyan rendezvényen vesz részt, ahol felvétel készül, a megjelenésével, mint ráutaló magatartással megadja a kép készítéséhez (és akár felhasználásához) a hozzájárulást.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
