A házi feladat hasznossága már a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki, az AI miatt viszont méginkább megkérdőjeleződött, hogy szükség van-e rá.
Mostanra már szinte teljesen beépült a mesterséges intelligencia használata a házi feladatok megoldásába - erre világít rá a College Board friss kutatása, amely szerint 2025 január-május között 79 százalékról 84 százalékra nőtt azoknak a középiskolásoknak a száma, akik ezzel oldják meg az iskolában kapott otthoni feladatokat.
A Govtech cikke szerint emiatt vannak tanárok, akik már nem is adnak házi feladatokat a diákjaiknak pontosan azért, mert tudják, hogy nem ők csinálják meg. Mások viszont még nem tettek le a gyakorlatról, ami akár - szintén a mesterséges intelligencia miatt - konfliktusforrás is lehet a diákok és a tanárok között amiatt, mert a pedagógusok akkor is azt gondolják, hogy az AI oldotta meg a leadott házikat, ha az valójában nem úgy történt.
A vád egyébként nem alaptalan, hiszen a mesterséges intelligencia már arra is képes, hogy a diákok jegyzeteiből esszét írjon, a matematikai példákat pedig akár részletesen is levezeti ahelyett, hogy csak a megoldást dobná ki, ami tényleg ahhoz vezet, hogy a diákoknak a kisujjukat sem kell megmozdítani.
Évek óta vitás
A házi feladat hasznosságának kérdése egyébként már hosszú ideje, jóval a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki. Lengyelországban tavaly például egyenesen betiltotta az általános iskolákban a helyi oktatási miniszter arra hivatkozva, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.
A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani
- nyilatkozta akkor Barbara Nowacká oktatási miniszter.
Hasonlóképp vélekedik egy amerikai tanár, Libby Rosenbaum is, aki szerint ha egy diák a tanórán nem érti meg a tananyagot, a házi feladattal sem fog boldogulni otthon, aminek a megoldása egyrészt így nem produktív, másrészt pedig frusztrációt is okoz.
Egy másik pedagógus, Aryn Kennedy szerint viszont az olvasás nagyon is hasznos, és a matematika házi feladatok megoldása is hatékonyabb lehet a nyugodt otthoni környezetben, mint az iskolában a zajos diákok között. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig a pedagógus elmondta; az iskola által nyújtott laptopokon blokkolják az AI-t, emellett a házi feladatokat mindenképpen kézzel kell megoldaniuk a tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy azokat akkor is le kell írniuk, ha egyébként a mesterséges intelligenciát használták a megoldáshoz. A másolás pedig sok esetben segíti a tanulást.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
