A házi feladat hasznossága már a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki, az AI miatt viszont méginkább megkérdőjeleződött, hogy szükség van-e rá.
Mostanra már szinte teljesen beépült a mesterséges intelligencia használata a házi feladatok megoldásába - erre világít rá a College Board friss kutatása, amely szerint 2025 január-május között 79 százalékról 84 százalékra nőtt azoknak a középiskolásoknak a száma, akik ezzel oldják meg az iskolában kapott otthoni feladatokat.
A Govtech cikke szerint emiatt vannak tanárok, akik már nem is adnak házi feladatokat a diákjaiknak pontosan azért, mert tudják, hogy nem ők csinálják meg. Mások viszont még nem tettek le a gyakorlatról, ami akár - szintén a mesterséges intelligencia miatt - konfliktusforrás is lehet a diákok és a tanárok között amiatt, mert a pedagógusok akkor is azt gondolják, hogy az AI oldotta meg a leadott házikat, ha az valójában nem úgy történt.
A vád egyébként nem alaptalan, hiszen a mesterséges intelligencia már arra is képes, hogy a diákok jegyzeteiből esszét írjon, a matematikai példákat pedig akár részletesen is levezeti ahelyett, hogy csak a megoldást dobná ki, ami tényleg ahhoz vezet, hogy a diákoknak a kisujjukat sem kell megmozdítani.
Évek óta vitás
A házi feladat hasznosságának kérdése egyébként már hosszú ideje, jóval a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki. Lengyelországban tavaly például egyenesen betiltotta az általános iskolákban a helyi oktatási miniszter arra hivatkozva, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.
A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani
- nyilatkozta akkor Barbara Nowacká oktatási miniszter.
Hasonlóképp vélekedik egy amerikai tanár, Libby Rosenbaum is, aki szerint ha egy diák a tanórán nem érti meg a tananyagot, a házi feladattal sem fog boldogulni otthon, aminek a megoldása egyrészt így nem produktív, másrészt pedig frusztrációt is okoz.
Egy másik pedagógus, Aryn Kennedy szerint viszont az olvasás nagyon is hasznos, és a matematika házi feladatok megoldása is hatékonyabb lehet a nyugodt otthoni környezetben, mint az iskolában a zajos diákok között. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig a pedagógus elmondta; az iskola által nyújtott laptopokon blokkolják az AI-t, emellett a házi feladatokat mindenképpen kézzel kell megoldaniuk a tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy azokat akkor is le kell írniuk, ha egyébként a mesterséges intelligenciát használták a megoldáshoz. A másolás pedig sok esetben segíti a tanulást.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
