"A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani." - nyilatkozta Barbara Nowacká oktatási miniszter miután Lengyelországban az általános iskolákban betiltották a házi feladatot.
A ma7.sk szerint a rendelkezés áprilistól lép érvénybe a lengyel iskolákban, amit a hvg.hu szúrt ki. Nowacká kiemelte, hogy az intézkedést néhány éven belül a középiskolákra is kiterjesztihetik. Az oktatási miniszter egyébként még karácsony alőtt azt kérte a pedagógusoktól, hogy ne adjanak a szünetre leckét a gyerekeknek, mert a szabadidő, az ünnepnapok és a hétvégék a pihenésre vannak.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.
Hogy mennyire leterheltek a diákok jól miutatja, hogy ehhez képest az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 óra volt.
A tanulmányban nemcsak az általános iskolásokat, hanem középiskolásokat is vizsgálták. Érdekes, hogy itthon a 15 évesek hetente 6,2 órát töltöttek csak a házi feladatok megírásával. Ehhez képest az OECD-átlag csak 4,9 óra volt. Ráadásul a magyar gyerekek iskolán kívüli tanulási ideje is nagyon magas: heti közel 8,5 órát tett ki.
Nowacká ezek után bejelentette, hogy márciustól 30 százalékkal emelik a tanárok fizetését, de ehhez viszont hatályba kell lépnie a költségvetési törvénynek, amely a törvényhozási folyamat végén január 29-én kerül az államfőhöz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
