Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

Legkésőbb hétfőn közzéteszik a felvételi tájékoztatóikat a középiskolák, amikből többek között az is kiderül majd, hogyan számolják a felvételizők pontjait. Mutatjuk, mik a lehetőségek.

  • Székács Linda

Október 20-ig minden középiskola nyilvánosságra hozza a honlapján a felvételi tájékoztatóját, vagyis azt a dokumentumot, ami tartalmazza

  • az iskolák tanulmányi területeit,
  • az adott intézmény OM azonosítóját,
  • a felvehető diákok számát,
  • a felvételi kérelmek rangsolásának szempontjait.

Az utóbbi háromféle módon történhet;

  • vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján,
  • vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményei alapján,
  • vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és szóbeli vizsga eredményei alapján.

Tíz gimnázium közül nyolc egyébként általában ragaszkodik a központi felvételi vizsga megírásához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok esetében azoknak körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces írásbeli központi felvételi megírását.

Ott, ahol ez feltétel, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja. Ez összejöhet úgy, hogy csak egyetlen tárgyat vesznek figyelembe, tehát vagy csak a matekot, vagy csak a magyart. De akár úgy is, hogy mindkét tárgy eredményei számítanak, de az egyiket - például a matekot - súlyozottabban nézik, mint a másik tárgyat.

Ezekről minden intézmény saját hatáskörben dönt, amit szintén a felvételi tájékoztató tartalmaz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.