Legkésőbb hétfőn közzéteszik a felvételi tájékoztatóikat a középiskolák, amikből többek között az is kiderül majd, hogyan számolják a felvételizők pontjait. Mutatjuk, mik a lehetőségek.
Október 20-ig minden középiskola nyilvánosságra hozza a honlapján a felvételi tájékoztatóját, vagyis azt a dokumentumot, ami tartalmazza
Az utóbbi háromféle módon történhet;
Tíz gimnázium közül nyolc egyébként általában ragaszkodik a központi felvételi vizsga megírásához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok esetében azoknak körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces írásbeli központi felvételi megírását.
Ott, ahol ez feltétel, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja. Ez összejöhet úgy, hogy csak egyetlen tárgyat vesznek figyelembe, tehát vagy csak a matekot, vagy csak a magyart. De akár úgy is, hogy mindkét tárgy eredményei számítanak, de az egyiket - például a matekot - súlyozottabban nézik, mint a másik tárgyat.
Ezekről minden intézmény saját hatáskörben dönt, amit szintén a felvételi tájékoztató tartalmaz.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
