Sokan mondják, hogy régen minden jobb volt, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy most örülnétek annak, ha szombaton is iskolába kellene járni.
Napi maximum 6-7 órájuk volt, cserébe viszont szombaton is iskolába kellett járniuk a diákoknak még a 70-es években is egy korabeli, 1972-es fénykép szerint, amit a Fortepan adatbázisában találtunk.
Ahogy arról a tanévkezdés apropóján,szeptember elején írtunk; a 2025/26-os tanévben számos iskolában már 7:15-kor nulladik órával kezdődik a tanítás a heti öt testnevelés miatt, míg a középiskolások számára a mindennapos tesi mellett tucatnyi tantárgy és fakultációk is nehezítik és hosszabbítják a hétköznapokat, amik miatt előfordul, hogy sokan csak 16 óra után mehetnek haza, vagy tovább valamilyen iskolán kívüli foglalkozásra. Például zeneórára, magántanárhoz vagy olyan sportra, amit ők maguk választottak.
Cserébe viszont szombati munkanapok csak néhányszor fordulnak elő a tanévben. Kizárólag akkor, ha hosszú hétvége miatt tanítási napot kell pótolni. Régen viszont ez nem így volt, akkor az iskola hétfőtől-szombatig tartott, mint ahogyan azt az alábbi képen is láthatjátok:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
