Sokan mondják, hogy régen minden jobb volt, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy most örülnétek annak, ha szombaton is iskolába kellene járni.
Napi maximum 6-7 órájuk volt, cserébe viszont szombaton is iskolába kellett járniuk a diákoknak még a 70-es években is egy korabeli, 1972-es fénykép szerint, amit a Fortepan adatbázisában találtunk.
Ahogy arról a tanévkezdés apropóján,szeptember elején írtunk; a 2025/26-os tanévben számos iskolában már 7:15-kor nulladik órával kezdődik a tanítás a heti öt testnevelés miatt, míg a középiskolások számára a mindennapos tesi mellett tucatnyi tantárgy és fakultációk is nehezítik és hosszabbítják a hétköznapokat, amik miatt előfordul, hogy sokan csak 16 óra után mehetnek haza, vagy tovább valamilyen iskolán kívüli foglalkozásra. Például zeneórára, magántanárhoz vagy olyan sportra, amit ők maguk választottak.
Cserébe viszont szombati munkanapok csak néhányszor fordulnak elő a tanévben. Kizárólag akkor, ha hosszú hétvége miatt tanítási napot kell pótolni. Régen viszont ez nem így volt, akkor az iskola hétfőtől-szombatig tartott, mint ahogyan azt az alábbi képen is láthatjátok:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
