Sokan mondják, hogy régen minden jobb volt, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy most örülnétek annak, ha szombaton is iskolába kellene járni.
Napi maximum 6-7 órájuk volt, cserébe viszont szombaton is iskolába kellett járniuk a diákoknak még a 70-es években is egy korabeli, 1972-es fénykép szerint, amit a Fortepan adatbázisában találtunk.
Ahogy arról a tanévkezdés apropóján,szeptember elején írtunk; a 2025/26-os tanévben számos iskolában már 7:15-kor nulladik órával kezdődik a tanítás a heti öt testnevelés miatt, míg a középiskolások számára a mindennapos tesi mellett tucatnyi tantárgy és fakultációk is nehezítik és hosszabbítják a hétköznapokat, amik miatt előfordul, hogy sokan csak 16 óra után mehetnek haza, vagy tovább valamilyen iskolán kívüli foglalkozásra. Például zeneórára, magántanárhoz vagy olyan sportra, amit ők maguk választottak.
Cserébe viszont szombati munkanapok csak néhányszor fordulnak elő a tanévben. Kizárólag akkor, ha hosszú hétvége miatt tanítási napot kell pótolni. Régen viszont ez nem így volt, akkor az iskola hétfőtől-szombatig tartott, mint ahogyan azt az alábbi képen is láthatjátok:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
