Bár ma már jellemző, régebben volt egyfajta egyenruha Magyarországon is. Nektek volt iskolaköpenyetek?
Ma már szinte alig vannak olyan iskolák Magyarországon, ahol egyenruhát kell hordani. A legtöbb esetben csak a lányok számára van matrózblúz, amit olyan rendezvényeken kell viselni, mint a tanévnyitó és tanévzáró, vagy különféle ünnepek. A mindennapokban viszont maximum a Budapesten működő nemzetközi iskolák tanulói szaladgálnak az utcákon egyenruhában.
Ez viszont nem mindig volt így. Az 1950-es évektől, tehát a szocializmus időszakában a tanulók iskolaköpenyben jártak iskolába. Igaz, nem volt kötelező - csak ajánlott - viselet, mivel a gyártása a textilválság időszakában többször is akadozott és volt, hogy egyenesen hiánycikk lett.
Az iskolaköpeny egy - többnyire - kék színű, kellemetlen anyagú kabátka volt, amit a diákoknak egyrészt azért kellett viselni, hogy az megvédje az alatta található öltözéküket a kosztól és tintától, másrészt pedig ez egyfajta ideológiát is hordozott magában a kommunizmus időszakában, nagyjából az 1980-as évek végéig.
Elfedte a társadalmi különbségeket, egységesítette a gyerekek megjelenését és állítólag "fegyelmet, rendet" sugallt. Akinek pedig a gyereke túl sokszor mutatkozott nélküle, előfordulhatott, hogy az felketette a "rendszer" figyelmét, ezért az iskolakezdés előtt az ezeket árusító üzletek előtt hosszú sorokban kígyóztak a szülők a gyerekeikkel, hogy megvásárolják a nyáron vastag, télen vékony ruhadarabot.
Aztán ahogy a rendszer egyre lazább lett, úgy formálták a diákok a köpenyt egyre inkább a saját stílusukra. Volt, akinek az édesanyja otthon készített iskolaköpenyt puhább, kellemesebb anyagból valamilyen mintával, a kamaszok pedig a kedvenc zenekaraik logóival díszítették, mígnem a rendszerváltás után végleg megszabadulhattak tőle.
Hogy milyen volt az iskolaköpeny, azt a Fortepan képein megnézhetitek:
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
