Sokan mondják, hogy régen minden jobb volt, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy most örülnétek annak, ha szombaton is iskolába kellene járni.
Napi maximum 6-7 órájuk volt, cserébe viszont szombaton is iskolába kellett járniuk a diákoknak még a 70-es években is egy korabeli, 1972-es fénykép szerint, amit a Fortepan adatbázisában találtunk.
Ahogy arról a tanévkezdés apropóján,szeptember elején írtunk; a 2025/26-os tanévben számos iskolában már 7:15-kor nulladik órával kezdődik a tanítás a heti öt testnevelés miatt, míg a középiskolások számára a mindennapos tesi mellett tucatnyi tantárgy és fakultációk is nehezítik és hosszabbítják a hétköznapokat, amik miatt előfordul, hogy sokan csak 16 óra után mehetnek haza, vagy tovább valamilyen iskolán kívüli foglalkozásra. Például zeneórára, magántanárhoz vagy olyan sportra, amit ők maguk választottak.
Cserébe viszont szombati munkanapok csak néhányszor fordulnak elő a tanévben. Kizárólag akkor, ha hosszú hétvége miatt tanítási napot kell pótolni. Régen viszont ez nem így volt, akkor az iskola hétfőtől-szombatig tartott, mint ahogyan azt az alábbi képen is láthatjátok:
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
