A Pedagógusok Szakszervezetének hétfői konferenciáján arra hívták fel a figyelmet, hogy az iskolarendszer jelenlegi formájában nem tartható fenntartható. Központi témájuk a népességfogyás oktatásra gyakorolt hatása volt.
Már vannak olyan magyar iskolák, ahol egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol mindössze 5–6 fős osztályokkal indult a tanév – írja a Népszava.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a magyar iskolarendszer továbbra is 110 ezer fős évfolyamokra van tervezve, miközben az élveszületések száma idén várhatóan 75 ezer alá esik.A probléma összetett, de sürgős megoldásokra lenne szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer a mostani formájában nem lesz fenntartható”
– hangsúlyozta Totyik.
Szabó Andrea szociológus hozzátette: Magyarországon már az 1980-as évektől többen halnak meg, mint amennyien születnek, és a termékenységi ráta tavaly 1,55 volt, mára 1,3 alá csökkent. Az önfenntartáshoz 2,1-es értékre lenne szükség. A demográfiai válságot tovább súlyosbítja, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő, és az első gyermek vállalása is későbbre tolódik.Lannert Judit oktatáskutató a rendszer pazarló működésére hívta fel a figyelmet. Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.Az elmúlt években sehol nem nőtt a tananyag Európában, csak Magyarországon. Miközben egyre kevesebb a diák, egyre több a tantárgy, amihez egyre több pedagógusra van szükség”
– mondta.
Az oktatáskutató szerint a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
