A szakszervezet szerint az intézkedés jogellenes és szakmaiatlan is.
A PDSZ korábbi felmérése szerint idén a 25 000 forintos átlagot sem érte el az az összeg, amennyivel emelkedett azoknak a pedagógusoknak a bruttó bére, akik magas pontszámot értek el a teljesítményértékelésen.
Az adataik szerint 1240 válasz alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint; az összeg ugyanakkor megyénként eltér és attól is függ, hogy ki milyen beosztásban dolgozik.
A pedagógusok egyébként a rendszerben maximum 100 pontot gyűjthetek össze egyrészt személyre szabott éves célok alapján, másrészt egységes értékelési szempontok szerint.
Vezető megbízással nem rendelkező értékelendő személy esetén például
A vezetői megbízással rendelkező értékelendő személy esetében pedig
A személyre szabott célokat ugyanakkor a PDSZ szerint évente meg kell változtatni, mert a tankerületek nem engedik az előző évivel azonos célok megjelölését.
Ez nemcsak jogellenes, lévén, hogy semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy ugyanazt a teljesítménycélt határozzuk meg, de nonszens és szakmaiatlan is ennek megtiltása.
- írják.
A szakszervezet szerint ugyanis "ha egy teljesített vállalás alapán adott értéklés alapján beépítik az illetménybe a béremelést, tehát az érintett ezért kapja havonta az emelt bért, nem logikus, hogy a vállalásait ne vigye tovább. Ez ellentmond a pályázati logikának is, amelyben jellemzően szintén kritérium a fenntarthatóság."
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
