AI az iskolákban: a CKP szerint a toldozgatás helyett átfogó oktatási reformra van szükség

A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint önmagában kevés, ha a mesterséges intelligencia tantárgyat bevezetik az iskolákban, ugyanis átfogó oktatási reformra, kritikus gondolkodásra építő szemléletváltásra van szükség.

Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány az AI oktatását elindította a szakképzésben, és jövőre már az általános iskolások és a gimnazisták órarendjében is külön tantárgyként fog szerepelni. A CKP a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében hangsúlyozta, örülnek, hogy "a kormányzat felismerte: a mesterséges intelligencia használatával foglalkozni kell az oktatásban.”

Ugyanakkor megjegyezték, hogy "ma, ha egy befolyásos szervezetnek vagy személynek eszébe jut, hogy a tanulók tájékozatlanok valamely fontos területen – legyen szó pénzügyi kultúráról, pályaorientációról, honvédelmi ismeretekről vagy mesterséges intelligenciáról –, akkor létrehoz egy új tantárgyat vagy legalább egy projektnapot, és ezt kötelezően beleszuszakolja az agyonterhelt tanulók tanrendjébe.”

A szervezet szerint a magyar oktatás jelenleg nem tanít gondolkodásra, kérdezésre, inkább a tanári magyarázat, a tankönyv kételkedés nélküli elfogadását jutalmazza – ilyen hozzáállással a mesterséges intelligenciát nem lehet megfelelően használni.

A CKP hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egy általános problémamegoldást segítő eszközkészlet, melynek használatára a pedagógusokat is fel kell készíteni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.