A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint önmagában kevés, ha a mesterséges intelligencia tantárgyat bevezetik az iskolákban, ugyanis átfogó oktatási reformra, kritikus gondolkodásra építő szemléletváltásra van szükség.
Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány az AI oktatását elindította a szakképzésben, és jövőre már az általános iskolások és a gimnazisták órarendjében is külön tantárgyként fog szerepelni. A CKP a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében hangsúlyozta, örülnek, hogy "a kormányzat felismerte: a mesterséges intelligencia használatával foglalkozni kell az oktatásban.”
Ugyanakkor megjegyezték, hogy "ma, ha egy befolyásos szervezetnek vagy személynek eszébe jut, hogy a tanulók tájékozatlanok valamely fontos területen – legyen szó pénzügyi kultúráról, pályaorientációról, honvédelmi ismeretekről vagy mesterséges intelligenciáról –, akkor létrehoz egy új tantárgyat vagy legalább egy projektnapot, és ezt kötelezően beleszuszakolja az agyonterhelt tanulók tanrendjébe.”A szervezet szerint a magyar oktatás jelenleg nem tanít gondolkodásra, kérdezésre, inkább a tanári magyarázat, a tankönyv kételkedés nélküli elfogadását jutalmazza – ilyen hozzáállással a mesterséges intelligenciát nem lehet megfelelően használni.A CKP hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egy általános problémamegoldást segítő eszközkészlet, melynek használatára a pedagógusokat is fel kell készíteni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
