Ennyi a szakképzési ösztöndíj összege a 2025/26-os tanévben

Tavalyhoz képest változatlan, de a legjobban teljesítő diákok így is akár havi közel 60 ezer forintot kaphatnak.

  • Székács Linda

Havi 8-59 ezer forint közötti összeget kaphatnak ösztöndíj formájában azok a tanulók, akik technikumba vagy szakképző iskolába járnak és szakirányú oktatásban részesülnek; azaz 10-12. osztályos szakképző iskolások vagy technikumi képzésben 11-12. évfolyamosok.

A szakképzési ösztöndíj összege tanulmányi teljesítménytől függ. A jogszabály szerint

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 százalék, azaz 8 ezer forint
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 százalék, azaz 25 ezer forint
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 százalék, azaz 42 ezer forint
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál 59 százalék, azaz 59 ezer forint.

Megelőző tanév végi minősítés hiányában az ösztöndíj összege havi 16 ezer forint.

A szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra. Kivételt csak azok képeznek, akik

  • duális képzésben vesznek részt (ők fizetést kapnak)
  • megbuktak,
  • szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy
  • az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, külön igényelni azt senkinek sem kell.

Mikor utalják az első ösztöndíjat a 2025/26-os tanévben?

Az új tanév első utalása októberben várható, ekkor azonban egyszerre kéthavi, a szeptemberi és az októberi összeg is megérkezik.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.