Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kis- és nagy diákok ezrei tértek vissza az iskolapadokba szeptember 1-jén, a 2025/26-os tanév első napján a több mint két hónapos nyári szünidőt követően. A szünet alatt alaposan kitakarított iskolák és óvodák újra megtelnek élettel, a gondosan elpakolt játékok és könyvek ismét a gyerekek kezei közé kerülnek. Ezek egymásnak adogatása pedig tökéletesen terjeszti közöttük a kórokozókat, melyek a közösségekben egyébként is könnyen és gyorsan terjednek.
Az iskolakezdés időszakában a gyerekek a hirtelen sok új közösségi ingernek, és a közösségi szorosabb kontaktusnak köszönhetően sok új kórokozónak vannak kitéve, ezért gyakran fordulnak elő fertőző betegségek. A leggyakoribbak közé tartoznak a légúti betegségek, mint a nátha (megfázás, felső légúti hurut), influenza vagy influenza-szerű tünetek, torokgyulladás, mandulagyulladás (bakteriális és vírusos eredetű is lehet), hörghurut, ritkábban tüdőgyulladás - tájékoztatta lapunkat a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke, Dr. Rósa Ágnes.
A gyermekorvos szerint mindezek mellett előfordulhatnak hányással, hasmenéssel járó vírusos bélfertőzések (pl. rotavírus, norovírus), de a gyermekközösségekben gyorsan terjedhetnek a bőrbetegségek is. Ilyen lehet a
és azoknál a gyerekeknél, akik nem estek át még a betegségen és védőoltást sem kaptak, a bárányhimlő.
Sokszor a gyerekek az első hetekben „folyamatosan betegnek” tűnnek, mert egymás után kapják el a kisebb fertőzéseket, amíg az immunrendszerük alkalmazkodik az új közeghez
- mondta az Eduline-nak a HGYE alelnöke.
A megelőzésen van a hangsúly
Dr. Rósa Ágnes szerint a gyakori betegeskedés szinte természetes az első hónapokban, ugyanakkor a szülők sokat tehetnek az immunrendszer erősítésével és a megfelelő higiénia megtanításával annak érdekében, hogy ez a lehető legkevesebbre redukálódjon.
Ide tartozik például a rendszeres, helyes kézmosás étkezés előtt, WC után és hazaérkezéskor, a köhögési és tüsszentési "etikett" ismerete (könyökhajlatba) és az, hogy mindenki csak a saját evőeszközeit és törölközőjét használja, ne osztozkodjon rajta a társaival.

A HGYE egy listát is összeállított a szülők számára a következő pontokkal:
HigiéniaImmunrendszer támogatása
Betegség esetén
| Papíralapú igazolás: kell vagy nem kell? |
2024 szeptemberétől új szabály vonatkozik az iskolai orvosi igazolások rendszerére. Ettől kedve ugyanis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a gyerek betegségének adatai és az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe, így a szülőnek nem kell külön orvosi igazolásért bemennie a rendelőbe. Mindössze annyi a dolga, hogy ha megbetegszik a gyerek, azt jelezze a gyerekorvosnak - ez körzettől függően történhet telefonon, e-mailen vagy személyesen is. A betegség hosszát és az igazolás időtartamát a tünetek alapján előre meghatározza az orvos (pl. 3-5-7 nap) és ennek megfelelően küldi ki az igazolást az EESZT-be, majd onnan a KRÉTA-ba a betegség jelzésének első napján. Ha az előre megállapított időtartam végéig a gyerek nem gyógyul meg, akkor új igazolás szükséges a további időszakra. Ezt a beteg állapotától függően ismét e-mailben vagy személyesen kell kérni. |
A járványok később várhatóak
Tömeges fertőzésektől ugyanakkor - egyelőre - még nem kell tartani. A doktornő úgy véli, az általános járványügyi tapasztalatok alapján a légúti fertőzések és járványok jellemzően ősszel, különösen októbertől kezdve gyakoribbak. Ekkor már hűvösebb az idő, változik a páratartalom és az emberek többet tartózkodnak zárt térben.
Influenza-szerű megbetegedések gyakran csak az igazi hideg beálltával jelennek meg a közösségekben (január–február), szeptemberben még nem jellemzőek nagy hullámban. Figyelemmel a szezonalitásra mindenképpen ajánlott mind a gyerekek, mind a pedagógusok és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek influenza elleni védettségének biztosítása védőoltással - javasolta.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.