Kis- és nagy diákok ezrei tértek vissza az iskolapadokba szeptember 1-jén, a 2025/26-os tanév első napján a több mint két hónapos nyári szünidőt követően. A szünet alatt alaposan kitakarított iskolák és óvodák újra megtelnek élettel, a gondosan elpakolt játékok és könyvek ismét a gyerekek kezei közé kerülnek. Ezek egymásnak adogatása pedig tökéletesen terjeszti közöttük a kórokozókat, melyek a közösségekben egyébként is könnyen és gyorsan terjednek.
Az iskolakezdés időszakában a gyerekek a hirtelen sok új közösségi ingernek, és a közösségi szorosabb kontaktusnak köszönhetően sok új kórokozónak vannak kitéve, ezért gyakran fordulnak elő fertőző betegségek. A leggyakoribbak közé tartoznak a légúti betegségek, mint a nátha (megfázás, felső légúti hurut), influenza vagy influenza-szerű tünetek, torokgyulladás, mandulagyulladás (bakteriális és vírusos eredetű is lehet), hörghurut, ritkábban tüdőgyulladás - tájékoztatta lapunkat a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke, Dr. Rósa Ágnes.
A gyermekorvos szerint mindezek mellett előfordulhatnak hányással, hasmenéssel járó vírusos bélfertőzések (pl. rotavírus, norovírus), de a gyermekközösségekben gyorsan terjedhetnek a bőrbetegségek is. Ilyen lehet a
és azoknál a gyerekeknél, akik nem estek át még a betegségen és védőoltást sem kaptak, a bárányhimlő.
Sokszor a gyerekek az első hetekben „folyamatosan betegnek” tűnnek, mert egymás után kapják el a kisebb fertőzéseket, amíg az immunrendszerük alkalmazkodik az új közeghez
- mondta az Eduline-nak a HGYE alelnöke.
A megelőzésen van a hangsúly
Dr. Rósa Ágnes szerint a gyakori betegeskedés szinte természetes az első hónapokban, ugyanakkor a szülők sokat tehetnek az immunrendszer erősítésével és a megfelelő higiénia megtanításával annak érdekében, hogy ez a lehető legkevesebbre redukálódjon.
Ide tartozik például a rendszeres, helyes kézmosás étkezés előtt, WC után és hazaérkezéskor, a köhögési és tüsszentési "etikett" ismerete (könyökhajlatba) és az, hogy mindenki csak a saját evőeszközeit és törölközőjét használja, ne osztozkodjon rajta a társaival.
A HGYE egy listát is összeállított a szülők számára a következő pontokkal:
HigiéniaImmunrendszer támogatása
Betegség esetén
| Papíralapú igazolás: kell vagy nem kell? |
2024 szeptemberétől új szabály vonatkozik az iskolai orvosi igazolások rendszerére. Ettől kedve ugyanis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a gyerek betegségének adatai és az igazolás automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerébe, így a szülőnek nem kell külön orvosi igazolásért bemennie a rendelőbe. Mindössze annyi a dolga, hogy ha megbetegszik a gyerek, azt jelezze a gyerekorvosnak - ez körzettől függően történhet telefonon, e-mailen vagy személyesen is. A betegség hosszát és az igazolás időtartamát a tünetek alapján előre meghatározza az orvos (pl. 3-5-7 nap) és ennek megfelelően küldi ki az igazolást az EESZT-be, majd onnan a KRÉTA-ba a betegség jelzésének első napján. Ha az előre megállapított időtartam végéig a gyerek nem gyógyul meg, akkor új igazolás szükséges a további időszakra. Ezt a beteg állapotától függően ismét e-mailben vagy személyesen kell kérni. |
A járványok később várhatóak
Tömeges fertőzésektől ugyanakkor - egyelőre - még nem kell tartani. A doktornő úgy véli, az általános járványügyi tapasztalatok alapján a légúti fertőzések és járványok jellemzően ősszel, különösen októbertől kezdve gyakoribbak. Ekkor már hűvösebb az idő, változik a páratartalom és az emberek többet tartózkodnak zárt térben.
Influenza-szerű megbetegedések gyakran csak az igazi hideg beálltával jelennek meg a közösségekben (január–február), szeptemberben még nem jellemzőek nagy hullámban. Figyelemmel a szezonalitásra mindenképpen ajánlott mind a gyerekek, mind a pedagógusok és a gyermekekkel foglalkozó szakemberek influenza elleni védettségének biztosítása védőoltással - javasolta.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
