Kötelező részt venni a tanévnyitó ünnepségen?

Augusztus utolsó napjaiban lesz a tanévnyitó rendezvény az iskolátokban, de már van programotok, esetleg még éppen nyaralni vagytok? Elmondjuk, van-e valami következménye annak, ha kihagyjátok.

  • Székács Linda

Egyes iskolákban augusztus utolsó napjaiban szervezik meg a tanévnyitó ünnepséget, máshol szeptember 1-jén délelőtt, a 2025/26-os tanév első napján tartják - ettől is függ, azon kötelező-e a részvétel.

Amennyiben ugyanis a tanévnyitó szeptember 1-jén tanítási időben lesz, így értelemszerűen kötelező részt venni rajta. Ha nem teszitek, azt igazolnotok kell, hiszenez már tanítási nap.

Ellenben ha a tanévnyitó ünnepséget augusztus utolsó napjaiban, például 29-én pénteken, vagy 30-án szombaton szervezik meg az iskolátokban, a részvétel ajánlott, de nem kötelező. Semmiféle retorzióval nem jár, ha nem tudtok rá elmenni például azért, mert már van programotok ezekre a napokra.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István