Ezekre a szünetekre és hosszú hétvégékre lehet készülni a tanév első felében

Szeptember elsejével elkezdődik a 2025/2026-os tanév, amely 181 tanítási napból áll majd. Mutatjuk a szüneteket és a hosszú hétvégéket.

  • Rodler Lili

 

Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje

Tanítási szünetek

Az első félévben két hosszabb tanítási szünettel lehet számolni, ez pedig az őszi és a téli szünet.

Az őszi szünet 2025. október 23-tól november 2-ig tart majd, ami azt jelenti, hogy 11 napjuk lesz a diákoknak a regenerálódásra. Egyébként  az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 3. (hétfő).

Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?

A téli szünetre nem kell sokat várni majd az őszi pihenés után. December 20-tól egészen 2026. január 4-ig pihenhetnek és ünnepelhetnek a családjuk és barátaik körében a gyerekek. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő). Összesen 16 nap szünetük lesz.

Hosszú hétvégék

2025-ben még két hosszú hétvégére lehet számítani, ez azonban plusz pihenőnappal nem jár majd a diákoknak, mivel pont beleesik a tanítási szünetekbe.

Egyszer lesz még egy négynapos hosszú hétvége 2025-ben:

  • október 23.: október 23. (csütörtök) – október 26. (vasárnap)
  • és 2026. januárja is azzal indul: január 1-je csütörtöktől január 4-e, vasárnapig pihenhetünk.

És egy ötnapos hosszú hétvége:

  • karácsony: december 24. (szerda) – december 28. (vasárnap)

Ám ezeknek a hosszú hétvégéknek az esetében a plusz napokat – ősszel október 24-ét, télen pedig december 24-ét és január 2-át – le kell dolgozni. Ezek minden esetben szombati munkanapok lesznek:

  • október 18. (szombat): munkanap, október 24. (péntek) helyett
  • december 13. (szombat): munkanap, december 24. (szerda) helyett
  • 2026. január 2. (péntek) pihenőnap lesz, amit 2026. január 10-én (szombat) kell ledolgozni.

Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban

Minden évben felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, amikor a gyerekeknek a kérdéses munkaszüneti nap a tanítási szünetre esik, akkor miért kell nekik is szombaton ledolgozniuk a hosszú hétvégéket. A válasz a jogszabálytárban rejlik, miszerint,

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.

Ennek az egyeztetése azért fontos, mivel a nevelést végző intézményeknek, az ezeken a napokon a jogszabályból kifolyólag kötelesen munkát végző szülőknek a gyerekeinek, felügyeletet kell biztosítania. Ezeket figyelembevéve számozott tanítási napnak minősülnek.

Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott jogszabály csak általános jogi keretnek minősül. A tanintézmények dönthetnek úgy tanítás nélküli munkanapot tartanak. Sok esetben ilyenkor kirándulni viszik a tanítványaikat az osztályfőnökök, vagy esetleg múzeumlátogatásra.

Mikor lesz vége az első félévnek?

A tanítási év első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart.

Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.