Szeptember elsejével elkezdődik a 2025/2026-os tanév, amely 181 tanítási napból áll majd. Mutatjuk a szüneteket és a hosszú hétvégéket.
Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
Tanítási szünetek
Az első félévben két hosszabb tanítási szünettel lehet számolni, ez pedig az őszi és a téli szünet.
Az őszi szünet 2025. október 23-tól november 2-ig tart majd, ami azt jelenti, hogy 11 napjuk lesz a diákoknak a regenerálódásra. Egyébként az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 3. (hétfő).
Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?
A téli szünetre nem kell sokat várni majd az őszi pihenés után. December 20-tól egészen 2026. január 4-ig pihenhetnek és ünnepelhetnek a családjuk és barátaik körében a gyerekek. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő). Összesen 16 nap szünetük lesz.
2025-ben még két hosszú hétvégére lehet számítani, ez azonban plusz pihenőnappal nem jár majd a diákoknak, mivel pont beleesik a tanítási szünetekbe.
Egyszer lesz még egy négynapos hosszú hétvége 2025-ben:
És egy ötnapos hosszú hétvége:
Ám ezeknek a hosszú hétvégéknek az esetében a plusz napokat – ősszel október 24-ét, télen pedig december 24-ét és január 2-át – le kell dolgozni. Ezek minden esetben szombati munkanapok lesznek:
Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban
Minden évben felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, amikor a gyerekeknek a kérdéses munkaszüneti nap a tanítási szünetre esik, akkor miért kell nekik is szombaton ledolgozniuk a hosszú hétvégéket. A válasz a jogszabálytárban rejlik, miszerint,
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,
tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.
Ennek az egyeztetése azért fontos, mivel a nevelést végző intézményeknek, az ezeken a napokon a jogszabályból kifolyólag kötelesen munkát végző szülőknek a gyerekeinek, felügyeletet kell biztosítania. Ezeket figyelembevéve számozott tanítási napnak minősülnek.
Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott jogszabály csak általános jogi keretnek minősül. A tanintézmények dönthetnek úgy tanítás nélküli munkanapot tartanak. Sok esetben ilyenkor kirándulni viszik a tanítványaikat az osztályfőnökök, vagy esetleg múzeumlátogatásra.
Mikor lesz vége az első félévnek?
A tanítási év első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart.
Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
