Nap kérdése: átjelentkezhet az idén 0. évfolyamot kezdő diák egy másik intézménybe?

Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Rodler Lili

A legtöbb dologra van megoldás, még arra is, ha a gyerekek nem ott szeretnék a gimnáziumi éveiket eltölteni, ahova a központi felvételi során bekerültek. Erre a problémára az Oktatási Hivatal oldalán lehet megtalálni a legkielégítőbb választ, miszerint át kell jelentkezni egy másik intézménybe. Ennek azonban különböző feltételei vannak.

Közpiskolai felvételi 2026:

Hogyan történik az átvétel?

Abban az esetben, ha a diák idén szeptemberben kezdi meg a középiskolai tanulmányait az adott intézményben, ahhoz, hogy egy másikba átkerülhessen végig kell mennie egy átvételi folyamaton. „Ennek módját és feltételrendszerét a „fogadó” középfokú intézmény igazgatója határozza meg” – írják az OH oldalán.

A tanulók átvételének két lehetséges folyamata van:

  • „Amennyiben a „fogadó” középiskola igazgatója a KIFIR rendszeren kívül kívánja átvenni a tanulót, úgy maga szabja meg az átvétel követelményeit, pl. különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről. Átvételre, vagyis új tanulói jogviszony létesítésére ebben az esetben a tanév során – tehát szeptember 1. és augusztus 31. között – bármikor sor kerülhet.
  • Amennyiben azonban a középiskola igazgatója úgy határoz, az átvétel feltételéül szabhatja, hogy a jelentkező – az összes többi jelentkezővel azonos feltételek mellett – felvételizzen a középfokú felvételi eljárás keretében.”

Ha ez utóbbi mellett dönt a fogadó iskola igazgatója;

  • az eljárással kapcsolatos adminisztrációt (a felvételi lapok kitöltését, és beküldését) a jelentkezőnek, illetve a szülőnek önállóan kell kezdeményeznie.
  • A jelentkezési lapot a vizsgázóknak kell majd benyújtania, bármely ilyen jellegű vizsgát szervező intézményben, attól függetlenül, hogy ide szeretne-e felvételt nyerni.
  • Nem szabad összetéveszteni a vizsgára való jelentkezési lapot a középiskolába való jelentkezési lappal. A kettő nem egyenértékű, a vizsgára való jelentkezés nem biztosítja a középiskolába való jelentkezést.

Pontos információkat a jelentkezés menetéről ide kattintva olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.