Alapítványi formában működne tovább a bezárt szegedi Wesley, de a kormányhivatal nem engedi

A kormányhivatal szerint van elég hely Szegeden a speciális igényű gyerekeknek, de a gyakorlat más képet mutat.

Tavaly nyáron a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium már az új tanévre készült, sőt, épp egy pályázati pénzből felújított tornaterem átadását tervezték, amikor a tanévkezdés előtt néhány nappal a kormányhivatal egyetlen tollvonással törölte az intézményt a nyilvántartásból. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) fenntartásában működő iskola több mint 150 – főként sajátos nevelési igényű, köztük autista – gyereket látott el.

A kormányhivatal akkor azzal indokolta a bezárást, hogy az intézmény körülbelül 140 millió forintos tartozást halmozott fel, ami szerintük veszélyeztette a gyerekek zavartalan oktatását. 

Bár a kormányzat azzal védekezett, hogy más intézményekben elegendő férőhely áll rendelkezésre, a gyakorlat egészen más képet mutat. A gyerekeket közel negyven – többnyire nem is szegedi – iskolába szórták szét. Sokuk nagy létszámú osztályokba került, ahol nem kapták meg a számukra elengedhetetlen fejlesztői támogatást.

Nincs elegendő fejlesztőpedagógus, az intézmények nem tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyekre ezeknek a gyerekeknek szükségük lenne

– mondta a Népszavának Novákné Finta Csilla, a bezárt iskola korábbi szülői munkaközösségének elnöke.

A szülők jelentős része délutáni különfoglalkozásokkal próbálta pótolni az iskola elvesztését, sokan még mindig keresik a megfelelő oktatási környezetet. Egyfajta menedéket jelentett számukra az Esélyteremtő Ház, amelyet a Wesley-ből kikerült pedagógusok közreműködésével a szülők hoztak létre a bezárt iskola épületében. Az intézmény novemberben indult, és alig három hónap alatt megháromszorozódott a gyereklétszám, mára pedig meghaladja a nyolcvan főt.

„Gyorsan kiderült, mennyire fontos a külső segítség ahhoz, hogy ezek a gyerekek helyt tudjanak állni. Már olyan családok is jelentkeznek hozzánk, akik korábban nem is jártak a Wesley-be” – tette hozzá Novákné.

A fejlesztőházat az Esélyteremtő Wesley Közhasznú Alapítvány működteti – amely korábban az iskola alapítványa volt –, szülői hozzájárulásból, önkormányzati támogatásokból, pályázati pénzekből és magánadományokból. Azonban az Esélyteremtő Ház nem számít hivatalos iskolának, így a Wesley-iskola jogutódlás nélküli megszűnését sem tudja teljesen orvosolni.

A szülők és pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy újra hivatalosan működő iskolát hozzanak létre, amely továbbvihetné a Wesley örökségét. Három alkalommal is kérelmezték a nyilvántartásba vételt, ám mindannyiszor elutasította őket a kormányhivatal. Indoklásuk szerint Szegeden elegendő férőhely van a speciális igényű gyerekek számára, így nincs szükség új intézményre.

Novákné Finta Csilla nem érti az érvelést, szerinte a valóság teljesen mást mutat, de nem adják fel, bírósághoz fordulnak.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.