A budapesti javítóintézet nemrég letartóztatott igazgató segíthetett nekik átmenni a vizsgálaton.
A Szőlő utcai javítóintézet letartóztatott igazgatójához több olyan gyermekvédelemben dolgozó köthető, akik átmentek a kifogástalan életvitel vizsgálaton, pedig múltjuk alapján meg kellett volna bukniuk az ellenőrzésen – derült ki a Népszava értesüléséből.
Május végén letartóztatták J. Péter Pált, a budapesti Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját és élettársát, akiket emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják.
A korábbi kegyelmi botrány nyomán bevezetett átvilágításon, amely a gyermekvédelem területén dolgozókra vonatkozik, a volt igazgató is átment – annak ellenére, hogy már 2011-es kinevezése előtt a gyermekvédelmi szakszolgálat jelezte a minisztériumnak: aggályos információk állnak rendelkezésre róla, köztük kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélés gyanúja is.
Alkotmánybíróság előtt a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életviteléről szóló jogszabály
A lap friss forrása szerint J. Péter Pál 2022 és 2023 szeptembere között egyidejűleg a nagykanizsai javítóintézet igazgatója is volt. Ott az egyik férfi munkatársa a gyámsági területen dolgozott, aki a büntetett előélete miatt elvileg nem mehetett volna át a vizsgálaton. Úgy tudják, a férfi múltját a gondozott gyerekek közül sokan ismerik.
Két másik, jelenleg is a Szőlő utcai intézetben dolgozó személyről is hasonló információk kerültek elő – nekik is meg kellett volna bukniuk az ellenőrzésen, ennek ellenére továbbra is végezhetik a munkájukat. A források szerint nem kizárt, hogy mindhárom esetben a már letartóztatott igazgató segített abban, hogy átjussanak a vizsgálaton.
A Népszava megkereste az illetékes hatóságokat is, hogy megtudják: hogyan történhetett meg, hogy ezek az emberek átmentek az átvilágításon, és hogy terveznek-e újabb ellenőrzéseket. A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
