„Elkezdek végre pénzt keresni” – pihenés helyett munkával telik a nyári vakáció a pedagógusok egy részének

Június 20-án délután egy újabb hosszú tanévet követően elkezdődött a nyári szünet. A diákok idén 72 napon keresztül pihenhetik ki az iskola fáradalmait; a következő tanév 2025. szeptember 1-jén kezdődik. Bár ilyenkor a tanárok is szabadságon vannak, közel sem annyi ideig, mint amennyit gyakran feltételeznek, ráadásul a legtöbbek esetében nem is arról van szó, hogy ez az időszak tétlenül telik. Pedagógusokkal beszélgettünk arról, ők hogyan töltik a szünidőt.

  • Székács Linda

A bizonyítványok megírása, különféle adminisztrációs teendők, tanévzáró értekezlet - a beszámolók szerint többek között ezzel telik a tanév utolsó napját követő két hét a tanárok többségének. Míg ugyanis a diákok június 21-én 72 napra hátradőlhetnek és megfeledkezhetnek az iskolával járó teendőkről, a tanáraik a tanév rendje szerint a napjaikat még július elejéig.

"Az utolsó munkanap július 5. Addig érettségik, munkaközösségi értekezletek, bizonyítvány írása, összeolvasása, TÉR értékelés, beiratkozás, a következő tanév előkészítése, selejtezés, leltár, tanévzáró, tanévzáró értekezlet, csapatépítés és még ki tudja, mi minden. Szóval nem lógatjuk a lábunkat" - írta az Eduline-nak egy középiskolai tanár.

Egy másik pedagógus ugyanakkor azt jelezte; náluk július 12-ig kell bejárni. Iskolánként eltérhet tehát, hogy a tanároknak pontosan mikor kezdődik a nyári szünet, ami tulajdonképpen nem más, mint fizetett szabadság. Az, ami minden munkavállalónak jár.

Tévhit emellett az is, hogy a diákokkal együtt a pedagógusok is csak szeptember 1-jén térnek vissza az intézményekbe, számukra ugyanis a nyári szabadság már augusztus 20-át követően véget ér. A nemzeti ünnep után ugyanis ellezdődik a következő tanév előkészítése; kidolgozzák például az órarendeket, a termek beosztását, továbbképzéseken vesznek részt, tanévnyitó értekezletet tartanak, az új diákoknak pedig gólyatáborokat,

A tényleges szabadságuk tehát a nyári szünet 10 hetes időtartamával ellentétben körülbelül "csak" 6 hét; jellemzően 30-32 munkanap.

Nem mindenki tölti pihenéssel

Elkezdek végre pénzt keresni, amire nincs módom augusztus 21-től július 5-ig

- válaszolta ironikusan László egy pedagógusoknak szóló Facebook-csoportban feltett kérdésünkre.

A tanár ezzel tételezhetően arra utalt, hogy a nyári fizetett szabadsága alatt bizonyos idénymunkákkal többet keres, mint amennyi egyébként a pedagógusok fizetése. Ez egyébként a 2025-ös bérsávok alapján

  • pedagógus I. kategória esetén bruttó 653 100 ft és 1 290 800 ft közötti összeg,
  • pedagógus II. kategória esetén bruttó 660 400 ft és 1 375 600 forint között alakul,
  • mesterpedagógus esetén 716 900 ft - 1 654 400 ft,
  • kutatótanár esetén pedig bruttó  840 000 ft -1 781 600 ft.

Nettóban tehát adókedvezmények nélkül a gyakornokok 426 199 forintot keresnek, míg

  • pedagógus I. kategóriában minimum 434 ezer,
  • pedagógus II. kategóriában minimum 439 ezer,
  • mesterpedagógus esetén minimum 476 ezer,
  • kutatótanár esetén pedig minimum 558 ezer

forintot vihetnek haza.

Fizetett szabadság lévén pedig tudják kiegészíteni a nyári szünidő alatt elvállalt munkákkal, ami lehet például gyerekek táboroztatása, korrepetálás, pótvizsgára felkészítés vagy egyéb magántanítás. De olyan középiskolai tanár is jelentkezett nálunk, aki elmondta; ő bizony a nyár egy részét azzal tölti, hogy a Balatonon vállal valamilyen vendéglátós idénymunkát.

Regenerálódnak

"A 32 napot regenerálódással és nagyon sok olvasással töltöm. Ilyenkor tudom képezni magam, illetve azt olvasni, amit szeretnék. Kiállításokra járok, töltekezem, kertet művelek" - osztotta meg a lapunkkal egy tanárnő.

Rajta kívül mások is voltak, akik azt írták: elég nekik a szeptembertől júniusig-júliusig tartó gyerekzsivaj és ezt a néhány hetet igyekeznek ténylegesen pihenéssel tölteni extra munkák vállalása helyett. Ha belefér, külföldön vagy belföldön nyaralnak, saját nyaralóban több hetet a Balatonon töltenek. Ugyanazt teszik, mint bárki más akkor, amikor szabadságra megy.

Kivételt csupán az képez, hogy ők nem mehetnek kedvük szerint szabadságra akkor, amikor akarnak. Nekik mindig a - jellemzően - drágább időszakok jutnak az iskolai szünetek miatt.

Hány nap szabadságuk van a pedagógusoknak is mikor vehetik ki?

Míg korábban 46 alapszabadságuk volt, 2024 óta a státusztörvény szerint a pedagógusoknak és a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak 50 nap alapszabadság jár egy évre. A szabadságok száma ugyanakkor ennél több is lehet; például abban az esetben, ha 16 éven aluli gyereket nevelnek, vagy először kötnek házasságot.

Ezek többségét meghatározott időpontokban; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben kell kivenniük. 15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet, többek között például

  • a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljából, vagy
  • továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
  • ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.
Kedvük szerint mindösszesen 7 szabadnapot vehetnek ki, amit a státusztörvény értelmében legalább öt munkanappal korábban kötelesek közölni a munkáltatóikkal.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.