"Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét?"

Szürreális rémálomként élte meg egy győri család a középiskolai felvételi eljárást, mert a magasan funkcionáló aspergeres, autista fiukat azután utasították el a komáromi gimnáziumból, hogy megkapták a hivatalos értesítést a felvételről. Az édesanya olvasói levelet küldött szerkesztőségünknek, amit az alábbiakban közlünk.

  • Eduline

A fiam aspergeres, magasan funkcionáló autista, aki Győr egyik legjobb általános iskolába jár. Számos tanulmányi versenyt nyert, és ért el kitűnő helyezést.

A központi felvételin viszonylag magas pontszámot szerzett, az általános iskolából is jó pontokat hozott, és a szóbeli felvételi vizsgákon is jól, és felvették az egyik komáromi gimnázium reál tagozatra.

És most jön az a bizonyos "de". Április vége előtt felhívott az igazgatónő, hogy "nagyon kevés volt a reáltagozatára a jelentkező", ezért nem indul el a szak. Mivel a fiam a gimnáziumban más tagozatot is bejelölt, megkérdezte, hogy az általános- vagy a nyelvi szakot választjuk. A nyelvi mellett döntöttünk, és erről meg is kaptuk április 28-án a hivatalos végleges felvételi határozatot. Utána még beszélgettünk telefonon a beiratkozásról.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Ezt követően május 9-én, pénteken e-mailben kérték, hogy - mivel a felvételi papíron fel van tüntetve, hogy SNI-s a gyerek, küldjem el a megyei szakbizottság szakértői véleményét. Május 12-én hétfőn délelőtt ezt meg is tettem. Május 13-án, kedden 15 órakor láttam a válasz e-mailjüket a módosító felvételi határozattal, amiből kiderült, hogy egyik szakra sem veszik fel a fiamat, mert a gimnázium szakmai alapító okiratában nem szerepel az autisták ellátása. Mindezt úgy tették, hogy a gyereket soha nem látták, nem keresték meg az általános iskolát sem, csak látatlanban elutasították.

Másnap lélekszakadva fellebbeztünk a felvételi listán még hátrébb lévő gimnáziumokba. Összesen 18 gimnáziumi tagozatot jelöltünk meg anno a felvételi eljárásban februárban, de már csak két helyre tudtunk jelentkezni, mert a többi helyen lezárult a határidő. Még mindig várjuk a hivatalos választ, de úgy néz ki, az egyikbe felvették.

Úgy érzem a fiammal szemben, még ha nem is szándékos, de negatív diszkrimináció történt, méltatlanul bántak vele. Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét, egy család nyugalmát?! A szabályokat csak a szülőknek, gyerekeknek kell betartani?!

Ha a komáromi gimnázium előbb, még a rendes felvételi eljárásban "kap észbe", és utasítja el a fiamat, akkor a felvételi algoritmus automatikusan a listán hátrébb lévő gimnáziumokba vette volna fel, és megspórolt volna egy borzasztóan stresszes időszakot nekünk.

Szerintem nagy segítség lenne a jövőre nézve az SNI-s tanulók számára, ha például a megyei szakbizottságoktól kapnának egy listát azokról a középiskolákról, ahol szívesen látják őket. Ne csak egy nemzetközi imalánc legyen az egyetlen támasza ezeknek a tanulóknak, hanem a magyar jogszabályok támogassák őket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.