"Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét?"

Szürreális rémálomként élte meg egy győri család a középiskolai felvételi eljárást, mert a magasan funkcionáló aspergeres, autista fiukat azután utasították el a komáromi gimnáziumból, hogy megkapták a hivatalos értesítést a felvételről. Az édesanya olvasói levelet küldött szerkesztőségünknek, amit az alábbiakban közlünk.

  • Eduline

A fiam aspergeres, magasan funkcionáló autista, aki Győr egyik legjobb általános iskolába jár. Számos tanulmányi versenyt nyert, és ért el kitűnő helyezést.

A központi felvételin viszonylag magas pontszámot szerzett, az általános iskolából is jó pontokat hozott, és a szóbeli felvételi vizsgákon is jól, és felvették az egyik komáromi gimnázium reál tagozatra.

És most jön az a bizonyos "de". Április vége előtt felhívott az igazgatónő, hogy "nagyon kevés volt a reáltagozatára a jelentkező", ezért nem indul el a szak. Mivel a fiam a gimnáziumban más tagozatot is bejelölt, megkérdezte, hogy az általános- vagy a nyelvi szakot választjuk. A nyelvi mellett döntöttünk, és erről meg is kaptuk április 28-án a hivatalos végleges felvételi határozatot. Utána még beszélgettünk telefonon a beiratkozásról.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Ezt követően május 9-én, pénteken e-mailben kérték, hogy - mivel a felvételi papíron fel van tüntetve, hogy SNI-s a gyerek, küldjem el a megyei szakbizottság szakértői véleményét. Május 12-én hétfőn délelőtt ezt meg is tettem. Május 13-án, kedden 15 órakor láttam a válasz e-mailjüket a módosító felvételi határozattal, amiből kiderült, hogy egyik szakra sem veszik fel a fiamat, mert a gimnázium szakmai alapító okiratában nem szerepel az autisták ellátása. Mindezt úgy tették, hogy a gyereket soha nem látták, nem keresték meg az általános iskolát sem, csak látatlanban elutasították.

Másnap lélekszakadva fellebbeztünk a felvételi listán még hátrébb lévő gimnáziumokba. Összesen 18 gimnáziumi tagozatot jelöltünk meg anno a felvételi eljárásban februárban, de már csak két helyre tudtunk jelentkezni, mert a többi helyen lezárult a határidő. Még mindig várjuk a hivatalos választ, de úgy néz ki, az egyikbe felvették.

Úgy érzem a fiammal szemben, még ha nem is szándékos, de negatív diszkrimináció történt, méltatlanul bántak vele. Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét, egy család nyugalmát?! A szabályokat csak a szülőknek, gyerekeknek kell betartani?!

Ha a komáromi gimnázium előbb, még a rendes felvételi eljárásban "kap észbe", és utasítja el a fiamat, akkor a felvételi algoritmus automatikusan a listán hátrébb lévő gimnáziumokba vette volna fel, és megspórolt volna egy borzasztóan stresszes időszakot nekünk.

Szerintem nagy segítség lenne a jövőre nézve az SNI-s tanulók számára, ha például a megyei szakbizottságoktól kapnának egy listát azokról a középiskolákról, ahol szívesen látják őket. Ne csak egy nemzetközi imalánc legyen az egyetlen támasza ezeknek a tanulóknak, hanem a magyar jogszabályok támogassák őket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.