Bölcsőde ürügyén villa épülhetett 220 millió forint állami támogatásból Hadházy Ákos szerint

Arra, hogy az állami támogatásokat valójában egy luxusvilla építésére használhatták fel, Hadházy bizonyítékokat is talált.

  • Székács Linda

Két fős személyzet gondoskodik egyetlen gyerekről a 220 millió forint állami támogatásból épült ürömi "mini bölcsődében", ami Hadházy Ákos szerint sokkal inkább bölcsi ürügyén épített luxusvilla, ahol pár évig gyerekmegőrzést is vállalnak.

"Visszamentem...Ezt a 220 milliós támogatásból (!) épült, “mini bölcsődének” nevezett luxusvillát tavaly nyáron mutattam be az ürömi Rókahegy villái között. Akkor tök üres volt. Idén tavasszal visszamentem, akkor EGY, azaz egy gyermeket találtam ott. A felső szint továbbra is teljesen üres, az alsó szint egyik szobájában árválkodott az egyetlen ded, két fős személyzet mellett. Természetesen elvileg már tavaly nyáron régen működnie kellett volna az "intézménynek". Az elkövetők akkor azzal védekeztek, hogy még nem kapták meg az engedélyeket (mondjuk egy luxusvillába nehéz beleképzelni egy bölcsődét)" - írja az országgyűlési képviselő a Facebookon.

 

Visszamentem...Ezt a 220 milliós támogatásból (!) épült, “mini bölcsődének” nevezett luxusvillát tavaly nyáron mutattam...

Posted by Hadházy Ákos on Saturday, May 17, 2025

A poszt szerint Hadházy bizonyítékokat is talált arra, hogy bölcsőde ürügyén valójában luxusvilla épült az állami támogatásokból. Többek között azt írja; a Vadmarcipán Mini Bölcsőde tulajdoni lapjából kiderül, hogy a bölcsőde üzemeltetője (Vadmarcipán Nkft) csak 2028-ig bérli a telket, amire 220 millióból a luxusvillát építette. A “kötelező fenntartási időszak” lejárta után a “bölcsit” bezárják, a villa pedig a káeftéhez köthető ingatlankereskedő cégé (Marcipán Property) lesz.

Hadházy Ákos a tulajdonossal is beszélt, aki elmondta, hogy jelenleg zajlik a gyerekek toborzása a szokatlan kinézetű böcsődébe. A felső szinten - ahol hálószobák találhatóak - ugyanakkor nem terveznek gyerekeket elhelyezni; helyette ott irodák lesznek.

"Arra pedig nem tudott válaszolni, hogy a három férőhelyes mélygarázsnak kinéző helységnek mi lesz a funkciója" - számolt be róla az országgyűlési képviselő.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.