Arra, hogy az állami támogatásokat valójában egy luxusvilla építésére használhatták fel, Hadházy bizonyítékokat is talált.
Két fős személyzet gondoskodik egyetlen gyerekről a 220 millió forint állami támogatásból épült ürömi "mini bölcsődében", ami Hadházy Ákos szerint sokkal inkább bölcsi ürügyén épített luxusvilla, ahol pár évig gyerekmegőrzést is vállalnak.
"Visszamentem...Ezt a 220 milliós támogatásból (!) épült, “mini bölcsődének” nevezett luxusvillát tavaly nyáron mutattam be az ürömi Rókahegy villái között. Akkor tök üres volt. Idén tavasszal visszamentem, akkor EGY, azaz egy gyermeket találtam ott. A felső szint továbbra is teljesen üres, az alsó szint egyik szobájában árválkodott az egyetlen ded, két fős személyzet mellett. Természetesen elvileg már tavaly nyáron régen működnie kellett volna az "intézménynek". Az elkövetők akkor azzal védekeztek, hogy még nem kapták meg az engedélyeket (mondjuk egy luxusvillába nehéz beleképzelni egy bölcsődét)" - írja az országgyűlési képviselő a Facebookon.
Visszamentem...Ezt a 220 milliós támogatásból (!) épült, “mini bölcsődének” nevezett luxusvillát tavaly nyáron mutattam...
Posted by Hadházy Ákos on Saturday, May 17, 2025
A poszt szerint Hadházy bizonyítékokat is talált arra, hogy bölcsőde ürügyén valójában luxusvilla épült az állami támogatásokból. Többek között azt írja; a Vadmarcipán Mini Bölcsőde tulajdoni lapjából kiderül, hogy a bölcsőde üzemeltetője (Vadmarcipán Nkft) csak 2028-ig bérli a telket, amire 220 millióból a luxusvillát építette. A “kötelező fenntartási időszak” lejárta után a “bölcsit” bezárják, a villa pedig a káeftéhez köthető ingatlankereskedő cégé (Marcipán Property) lesz.
Hadházy Ákos a tulajdonossal is beszélt, aki elmondta, hogy jelenleg zajlik a gyerekek toborzása a szokatlan kinézetű böcsődébe. A felső szinten - ahol hálószobák találhatóak - ugyanakkor nem terveznek gyerekeket elhelyezni; helyette ott irodák lesznek.
"Arra pedig nem tudott válaszolni, hogy a három férőhelyes mélygarázsnak kinéző helységnek mi lesz a funkciója" - számolt be róla az országgyűlési képviselő.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
