Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?

Bár jóval több napjuk van, mint egy átlagos munkavállalónak, nem vehetik ki őket akármikor.

  • Székács Linda

50 nap alapszabadságból mindössze 7 napról rendelkezhetnek a pedagógusok saját maguk; a többit meghatározott időpontban kell kivenniük; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben. 15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet

  • a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljából,
  • továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából,
  • ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

De arra a 7 napra is vonatkoznak szabályok, amikről a pedagógusok saját maguk dönthetnek. A státusztörvény szerint ugyanis ezeket legalább öt munkanappal korábban kell bejelenteni, továbbá a PDSZ szerint a szabadság igénybevételének igényét írásban érdemes közölni az igazgatóval.

"Azért jobb ezt írásban tenni, hogy legyen nyoma, legyen egyértelmű, hogy mikor igényelted a szabadságot, mert vita esetén ennek bizonyítása fontos. Az évi hét munkanap szabadság igénybevételét tehát nem kérelmezni kell, hanem bejelenteni. A szabadság igénybevételét nem kell megindokolni, mert ez egy törvényben biztosított jog" - írta korábban ezzel kapcsolatban a honlapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Arra a kérdésre, hogy a szabadság igénybevételét megtagadhatja-e az igazgató, ebben a cikkünkben válaszolunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.