Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?

Bár jóval több napjuk van, mint egy átlagos munkavállalónak, nem vehetik ki őket akármikor.

  • Székács Linda

50 nap alapszabadságból mindössze 7 napról rendelkezhetnek a pedagógusok saját maguk; a többit meghatározott időpontban kell kivenniük; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben. 15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet

  • a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljából,
  • továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából,
  • ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

De arra a 7 napra is vonatkoznak szabályok, amikről a pedagógusok saját maguk dönthetnek. A státusztörvény szerint ugyanis ezeket legalább öt munkanappal korábban kell bejelenteni, továbbá a PDSZ szerint a szabadság igénybevételének igényét írásban érdemes közölni az igazgatóval.

"Azért jobb ezt írásban tenni, hogy legyen nyoma, legyen egyértelmű, hogy mikor igényelted a szabadságot, mert vita esetén ennek bizonyítása fontos. Az évi hét munkanap szabadság igénybevételét tehát nem kérelmezni kell, hanem bejelenteni. A szabadság igénybevételét nem kell megindokolni, mert ez egy törvényben biztosított jog" - írta korábban ezzel kapcsolatban a honlapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Arra a kérdésre, hogy a szabadság igénybevételét megtagadhatja-e az igazgató, ebben a cikkünkben válaszolunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.