Mi az a NEK-adatlap és hol lehet igényelni?

Nem csak a friss középiskolásoknak lesz rá szüksége, hanem az elsősöknek és az egyetemet kezdőknek is.

  • Rodler Lili

Bár még a középiskolai felvételi végleges rangsorainak a kihirdetése is várat magára, hiszen azt az iskolák április 28-án kezdik el kirakni, azért nem árt a jövő tanévvel is foglalkozni kicsit. Pláne, ami a diákigazolványokat érinti majd, mivel iskolaváltáskor újat kell igényelni. Ennek pedig nem árt majd időben nekiállni, hogy a júniusi középiskolai beiratkozásnál minden kéznél legyen.

Középiskolai felvételi 2025: ezt tudjátok tenni, ha sehova nem jutottatok be

Ehhez a legfontosabb dokumentum a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlap. Ezt egyébként a friss elsősök esetében is meg kell szerezni, ha az április 10-11-ei beiratkozásig nem történt meg.

A NEK-adatlap igénylése nem egy bonyolult folyamat, viszont a leendő középiskolások már több szempontot is figyelembe vehetnek az igénylésnél. Például, ha már rendelkeznek 5 évnél nem régebbi adatlappal, akkor akár annak a másolatát is leadhatják a beiratkozáskor. Viszont, ha nem tetszik rajta a fotójuk, akkor igényelhetnek újat is. Ezt két módon tehetik meg:

  • Ha még nem múltak el 14 évesek akkor szülővel, törvényes képviselővel együtt el kell menjenek a kormányhivatalba, leadni az igénylést,
  • vagy ha már elmúltak 14 évesek, akkor online Ügyfékapu+ vagy DÁP-on keresztül is intézhetik, feltéve, ha készült róluk egy évnél nem régebbi fotó a kormányablakban.

Az egyes lehetséges esetekről és a szükséges ügyintézési folyamatokról a Sulinavigátor.hu összeállított egy folyamatábrát, ami alapján könnyen eldönthető, hogy mi a teendő.

 

Sulinavigátor.hu

Nem csak a középiskolásoknak és a leendő elsősöknek lesz feladata a NEK-adatlap igénylése. A hamarosan érettségiző, és szeptembertől friss egyetemistáknak is szükségük lesz rá, hiszen az egyetemek is kiállítanak diákigazolványt a hallgatóik részére.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.