Iskolaátszervezés Budapesten: a szülők szerint a penész csak ürügy

A Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola leendő két első osztályát férőhelyhiány miatt a 2,5 kilométerre, azaz nagyjából 30 perces sétára található Kandó Téri Általános Iskolába helyezné át a Külső-Pesti Tankerületi Központ.

A szülők szerint ez nemcsak logisztikai nehézségeket okozna, hanem veszélyeztetné a Kapocs Iskola közösségi és szakmai egységét is, ezért petícióban követelik Rábel Krisztina, a tankerület vezetőjének leváltását - írja a Telex.

A Kapocs évek óta túljelentkezéssel küzd, jó hírnevű intézmény, ahol a tanári kar és a szülők szoros együttműködésben dolgoznak. A pedagógusoknak, ha megvalósulna az átszervezés, két iskola között kellene ingázniuk, a szülőknek pedig ha van nagyobb testvér, akkor reggel két iskolába kell vinniük a gyerekeiket.

A tankerület az áthelyezést az épület kapacitásbeli korlátaival indokolta: egy hivatalos dokumentum szerint „a 11. és 12. számú termekben penészgomba miatt nem megfelelő a levegő minősége”.

A szülők azonban úgy fogalmaztak, hogy a kérdéses termeket már kitisztították, szellőzőberendezéseket telepítettek, és a márciusi közegészségügyi ellenőrzés sem talált rendellenességet. Szerintük a penész csupán ürügy, az átszervezés valódi oka ismeretlen.

A szülők alternatív megoldásokat is javasoltak, például konténertantermeket, amelyhez pénzügyi támogatást is felajánlanának. Két tüntetést is szerveztek, és hivatalos panaszlevelet is küldtek a tankerületnek. Bár a tankerület szerint a döntéshozatal során figyelembe veszik a jogszabályokat és a gyermekek érdekeit, a szülők bizalmatlansága nem csökkent.

Az ügy a parlamentben is szóba került: Kunhalmi Ágnes az átszervezés leállítását kérte, amire Rétvári Bence államtitkár úgy reagált, hogy látszik a szülők és a gyerekek ragaszkodnak az iskolához, ezért  „a döntésnek ezt a véleményt nagyon hangsúlyosan figyelembe kell vennie.”

A Külső-Pesti Tankerületi Központ álláspontja szerint az átszervezések „szakmailag megalapozott javaslatok alapján, a gyerekek érdekében” történnek.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.