"Nem az autisták szegénységi bizonyítványa, ha kirekesztik őket"

A 2023/2024-es tanévben már a tízezret is átlépte azoknak a diákoknak a száma, akik autizmus-spektrumzavarral küzdenek. Évről évre egyre több tanuló kapja meg a diagnózist, mégsem tudják őket az iskolában kezelni. Kólák Noéminek, az Aspi könyvek szerzőjének véleménye.

  • Eduline

Az autisták közt rengeteg olyan gyermek és felnőtt van, akik rendkívüli dolgokra képesek. Sőt... Meggyőződésem, hogy mindegyikünk. De ahogyan Einstein fogalmazott

Ha az alapján ítélsz meg egy halat, hogy miért nem tud fára mászni, akkor az egész életét úgy fogja élni, hogy hülye.

Az nem az autisták szegénységi bizonyítványa, ha kirekesztik őket, sokkal inkább azoké, akik ezt megteszik. Vannak olyan feladatok, amelyek elvégzésére átlag ember nem képes, ezért autistákat foglalkoztatnak az adott munkakörre. Mindegyikünk másban jó, és éppen ez a csodálatos. De mindaddig, amíg ugyanazt várják el mindenkitől, hatékonyságot nem, frusztráltságot, stresszt és depressziót annál inkább lehet felfedezni a diákok közt is.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Egy jó vezető képes felismerni a tehetséget, és nem a fejletlenségeit és hiányosságait akarja felhozni, hanem a tehetséges oldalát még inkább erősíteni, mert egy jó vezető tudja, hogy a tehetség kincs, melyet elpazarolni őrültség, hiszen nem terem minden bokorban.

Mostanában olyan sztorikat hallok, hogy a hajam az égnek áll. Egyre gyakrabban hallom, hogy le "hülye autistáznak" gyerekeket. ez több okból is rettenetes. Egyrészt, a "hülye autista" lehet, hogy 1,5-szer akkora IQ-val rendelkezik, mint aki ezt a cseppet sem kedves jelzőt ráaggatta. Másrészt, többek közt, sok "hülye autistának" köszönheti a mai társadalom azt, hogy ott tart, ahol. (Rengeteg mérnök, tudós, orvos is autista.)

Amíg egy integráló iskolában is könyörögni kell, hogy akárcsak egyetlen egy órát tartsanak meg a neurodiverz viselkedésről, hogy az "átlagos gyerekek" is értsék a társaikat, addig hatékonyságot nem kell várni.

Jelenleg Magyarországon szinte minden osztályban van legalább 1-2 gyerek, aki az átlagos eltérő idegrendszeri fejlődéssel született. Számuk folyamatosan növekszik! Ők azok, akiket maszkolásra kényszerít a mai társadalom, amely hosszútávon depresszióhoz és kiégéshez vezet. Elpazarolt tehetségek.

Vannak, akik kitartásukban, vannak akik értelmi képességeikben, mások érzelmi képességeikben haladják meg magasan az átlagot. Ők a társadalom ékkövei, akiket hagyni kellene kiteljesedni, nem pedig választás elő állítva őket maszkolásra kényszeríteni vagy kirekeszteni.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.