Miért kell április végéig várni a végleges középiskolai felvételi jegyzékre?

Sokan várják már az értesítést, hogy bekerültek-e a választott középiskolába, de április 28-a előtt nem hoz hírt a postás.

  • Rodler Lili

Március végén lejárt a sorrendmódosítási időszak, a középiskolai felvételi eljárás utolsó olyan időszaka, ami a végleges rangsorok előtt feladatot ad a jelentkezőknek. Innentől kezdve nincs más dolog, mint várni az eredményekre, de ez az időszak kifejezetten hosszúra nyúlik és sokan tűkön ülve várják a határozatot.

Ám ezt a kiírt április 28-ai határidő előtt hiába várják. Ugyanis a sorrendmódosítás után még a háttérben zajlanak olyan határidős feladatok, amiket muszáj a végleges rangsor kihirdetéséhez elvégezni.

Ezt tehetitek, ha nem vesznek fel a kiválasztott középiskolába

Ilyen folyamatok zajlanak a háttérben az Oktatási Hivatal hivatalos tájékoztatója szerint:

  • A jelentkezők listájának kiegészítése – az ideiglenes felvételi rangsor elkészítése. A Hivatal a beküldött tanulói adatlapok alapján elkészíti, tanulmányi területenként ABC rendbe rendezi, és 2025. április 3-áig a középfokú intézményeknek megküldi a jelentkezők listáját.
  • Az érintett intézmények esetében a módosító tanulói adatlapok feldolgozását követően pedig 2025. április 10-éig kiegészíti a jelentkezők listáját.
  • Ezt az ideiglenes felvételi rangsort 2025. április 15-éig kell elkészíteniük az igazgatóknak. Miután az ideiglenes felvételi rangsort a középfokú iskola a KIFIR rendszerben előállította, azt továbbítania kell a Hivatalnak.

A középfokú iskoláknak ezután a Hivatal április 28-áig megküldi az egyeztetett felvételi jegyzéket. A tanulóknak pedig minden intézmény a jelentkezési lapon feltüntetett értesítési címre küldi meg postán az értesítést május 5-éig.

Vannak iskolák, akik a honlapjukon is feltüntetik a felvételt nyertek listáját, de postai úton mindenképp küldenek értesítést.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.