Leragasztotta egy síró gyerek száját két dolgozó a zselicszentpáli bölcsődében

Az is lehet, hogy a síró kisfiú efféle bántalmazása nem először fordult elő a bölcsődében.

  • Székács Linda

Azonnali hatállyal elbocsátották a Zselici Hóvirág Bölcsőde két dolgozóját, miután egy a gondjaikra bízott hangosan síró, enni nem akaró kisfiút az egyikük a terem végébe vitt és ragasztószalaggal beragasztotta a száját - írja a KAPOS-T.

A történteket egy harmadik bölcsődei dolgozó jelentette és jelezte a szülőknek. A körülbelül négyszáz fős faluban másfél éve átadott, nyolc kisgyerekről gondoskodó intézményben az eset kapcsán múlt csütörtökön rendkívüli szülői értekezletet tartottak, amin a központi óvoda vezetője és a község polgármestere, dr. Szabó Katalin tájékoztatta a szülőket az intézkedésről.

A polgármester a szülők diszkrécióját kérte, de hogy miért, arra nem válaszolt.

A lap megkeresésére azt írta:

"A Zselici Vadvirág Óvoda és Hóvirág Bölcsőde bölcsődei telephelyén vélhetően gyermekbántalmazás történhetett, melyről a Bölcsőde egyik dolgozója értesített.

Értesítését követően azonnal kezdeményeztem az eset kivizsgálását, melyen részt vett az Intézményfenntartó Társulás elnöke, a Többcélú Intézményvezető és a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője. Az eset sértettjeinek meghallgatását követően került sor a bölcsődei dolgozók meghallgatására.

Az egyes személyek meghallgatását követően én magam személyesen javasoltam az intézményvezetőnek a cselekményt elkövető dolgozók jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetését, mellyel az intézményvezető és a meghallgatáson jelenlévők egyhangúlag egyetértettek.”

Hozzátette; az ügyben rendőrségi feljelentést tett.

Lehet, hogy nem először fordult elő

A lap azt írja, értesüléseik szerint a bántalmazott kisfiú eltakarta a száját, amikor a gondozónő hátravitte, ezért előfordulhat, hogy nem először bántalmazták hasonlóképp a bölcsődei dolgozók.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.