Leragasztotta egy síró gyerek száját két dolgozó a zselicszentpáli bölcsődében

Az is lehet, hogy a síró kisfiú efféle bántalmazása nem először fordult elő a bölcsődében.

  • Székács Linda

Azonnali hatállyal elbocsátották a Zselici Hóvirág Bölcsőde két dolgozóját, miután egy a gondjaikra bízott hangosan síró, enni nem akaró kisfiút az egyikük a terem végébe vitt és ragasztószalaggal beragasztotta a száját - írja a KAPOS-T.

A történteket egy harmadik bölcsődei dolgozó jelentette és jelezte a szülőknek. A körülbelül négyszáz fős faluban másfél éve átadott, nyolc kisgyerekről gondoskodó intézményben az eset kapcsán múlt csütörtökön rendkívüli szülői értekezletet tartottak, amin a központi óvoda vezetője és a község polgármestere, dr. Szabó Katalin tájékoztatta a szülőket az intézkedésről.

A polgármester a szülők diszkrécióját kérte, de hogy miért, arra nem válaszolt.

A lap megkeresésére azt írta:

"A Zselici Vadvirág Óvoda és Hóvirág Bölcsőde bölcsődei telephelyén vélhetően gyermekbántalmazás történhetett, melyről a Bölcsőde egyik dolgozója értesített.

Értesítését követően azonnal kezdeményeztem az eset kivizsgálását, melyen részt vett az Intézményfenntartó Társulás elnöke, a Többcélú Intézményvezető és a Simonfai Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője. Az eset sértettjeinek meghallgatását követően került sor a bölcsődei dolgozók meghallgatására.

Az egyes személyek meghallgatását követően én magam személyesen javasoltam az intézményvezetőnek a cselekményt elkövető dolgozók jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetését, mellyel az intézményvezető és a meghallgatáson jelenlévők egyhangúlag egyetértettek.”

Hozzátette; az ügyben rendőrségi feljelentést tett.

Lehet, hogy nem először fordult elő

A lap azt írja, értesüléseik szerint a bántalmazott kisfiú eltakarta a száját, amikor a gondozónő hátravitte, ezért előfordulhat, hogy nem először bántalmazták hasonlóképp a bölcsődei dolgozók.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.