A felvételi döntést követően jogorvoslattal élhettek. Elmagyarázzuk, hogyan.
Kellemetlen hírt kapott számos budapesti állami gimnáziumba jelentkező felvételiző: az utolsó pillanatban módosított az ideiglenes felvételi jegyzékén a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium is.
Lapunkat érintett szülők arról tájékoztatták: bár ezek az iskolák korábban nem akarták bevezetni a Klebelsberg Központ minimumponthatárokra vonatkozó ajánlását, most az ideiglenes jegyzékeiket mégis úgy frissítették, hogy azok megfeleljenek a tankerületi ajánlásoknak. Vagyis annak, hogy az általános tantervű gimnáziumokba 55 ponttól, a nyelvi előkészítőkbe 60-tól, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba pedig 70 a központi felvételin legalább 70 pontot elért diákok kerüljenek be.
Emiatt számos olyan diák jelentkezését elutasították, akik a korábbi ideiglenes jegyzék alapján esélyesek voltak bekerülni az iskolákba.
Mit tehetek, ha nem vesznek fel?
A középiskolába felvételiző tanulók sorsa május 5-én dől el; ekkor értesítik őket az iskolák a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.
Amennyiben itt is rossz hírt kaptok, élhettek a jogorvoslat lehetőségével. A döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet.
A kérelmeket június 1-ig kell elbírálni.
"A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést" - írják.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
