Ezt tehetitek, ha nem vesznek fel a kiválasztott középiskolába

A felvételi döntést követően jogorvoslattal élhettek. Elmagyarázzuk, hogyan.

  • Székács Linda

Kellemetlen hírt kapott számos budapesti állami gimnáziumba jelentkező felvételiző: az utolsó pillanatban módosított az ideiglenes felvételi jegyzékén a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium is.

Mégis volt minimumponthatár? Több budapesti gimnázium is frissítette az ideiglenes felvételi jegyzékét

Lapunkat érintett szülők arról tájékoztatták: bár ezek az iskolák korábban nem akarták bevezetni a Klebelsberg Központ minimumponthatárokra vonatkozó ajánlását, most az ideiglenes jegyzékeiket mégis úgy frissítették, hogy azok megfeleljenek a tankerületi ajánlásoknak. Vagyis annak, hogy az általános tantervű gimnáziumokba 55 ponttól, a nyelvi előkészítőkbe 60-tól, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba pedig 70 a központi felvételin legalább 70 pontot elért diákok kerüljenek be.

Emiatt számos olyan diák jelentkezését elutasították, akik a korábbi ideiglenes jegyzék alapján esélyesek voltak bekerülni az iskolákba.

Mit tehetek, ha nem vesznek fel?

A középiskolába felvételiző tanulók sorsa május 5-én dől el; ekkor értesítik őket az iskolák a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.

Amennyiben itt is rossz hírt kaptok, élhettek a jogorvoslat lehetőségével. A döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet.

A kérelmeket június 1-ig kell elbírálni.

"A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést" - írják.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.