Ezt tehetitek, ha nem vesznek fel a kiválasztott középiskolába

A felvételi döntést követően jogorvoslattal élhettek. Elmagyarázzuk, hogyan.

  • Székács Linda

Kellemetlen hírt kapott számos budapesti állami gimnáziumba jelentkező felvételiző: az utolsó pillanatban módosított az ideiglenes felvételi jegyzékén a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium is.

Mégis volt minimumponthatár? Több budapesti gimnázium is frissítette az ideiglenes felvételi jegyzékét

Lapunkat érintett szülők arról tájékoztatták: bár ezek az iskolák korábban nem akarták bevezetni a Klebelsberg Központ minimumponthatárokra vonatkozó ajánlását, most az ideiglenes jegyzékeiket mégis úgy frissítették, hogy azok megfeleljenek a tankerületi ajánlásoknak. Vagyis annak, hogy az általános tantervű gimnáziumokba 55 ponttól, a nyelvi előkészítőkbe 60-tól, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba pedig 70 a központi felvételin legalább 70 pontot elért diákok kerüljenek be.

Emiatt számos olyan diák jelentkezését elutasították, akik a korábbi ideiglenes jegyzék alapján esélyesek voltak bekerülni az iskolákba.

Mit tehetek, ha nem vesznek fel?

A középiskolába felvételiző tanulók sorsa május 5-én dől el; ekkor értesítik őket az iskolák a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.

Amennyiben itt is rossz hírt kaptok, élhettek a jogorvoslat lehetőségével. A döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet.

A kérelmeket június 1-ig kell elbírálni.

"A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést" - írják.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.