Alig néhány héttel azt követően, hogy a Belügyminisztérium elhalasztotta a mérések osztályozásának bevezetését, az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi kompetenciamérések eredményeit.
Nyilvánosak a 2024-es kompetenciamérések eredményei - szúrta ki a Népszava.
2024-ben több mint 584 ezer diák írt kompetenciamérést online matematikából és szövegértésből 3050 intézményben.
A napokban az Oktatási Hivatal honlapján publikált eremények szerint a diákok teljesítménye szinte minden évfolyamon elkeserítő és aggodalomra ad okot.
A 6., 8., és osztályosok matematikából átlagosan 8-15 ponttal értek el kevesebbet, mint a 2023-as méréseken, míg
az előző évi eredményeikhez képest.
De szövegértésből sem sokkal jobb a helyzet. Javítani egyedül a 6. osztályosok tudtak; ők 8 ponttal többet értek el, mint a kortársaik 2023-ban. Minden további évfolyamon gyengébb eredményeket értek el a tanulók.
ponttal értek el kevesebbet, mint egy évvel korábban, holott már a 2023-as eredmények sem voltak túl fényesek.
Idegen nyelvekből azonban nem ilyen súlyos a helyzet. Angolból a 6-8. osztályosok jellemzően 4-7 ponttal javítottak, németből a 6. és 7. osztályosok némileg rontottak, a 8. osztályosok viszont 19 ponttal túlszárnyalták az előző évi eredményeket.
Nem jó ötlet az osztályzás
A Belügyminisztérium néhány héttel ezelőtt azt tervezte, hogy 2025. március 1-től osztályozzák majd a kompetenciaméréseket. A rendelettervezet szerint ráadásul a mérések eredményei mindjárt két érdemjegyet is értek volna, Pintér Sándor belügyminiszter szerint azért, mert a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében és visszajelzést ad az intézmények a pedagógusok munkájáról is.
A tervezettel kapcsolatban akkor Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója akkor az Eduline-nak azt mondta; a kompetenciamérések osztályozása arra lenne eszköz, hogy az egyébként már teljesen kizsigerelt pedagógusokat ösztönözzék plusz munkára.
De tiltakoztak a kompeteciamérések osztályozása ellen a pedagógus szakszervezetek is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például a honlapján azt írta; szakmailag értelmezhetetlen a kompetenciamérések eredményeit érdemjegyekké váltani, mivel azok nem a tanulók értékelésére, hanem az iskolák munkájának felmérésére készültek.
"A kompetenciamérés eredményének érdemjegyekre váltása és a felvételi elbírálásba történő beszámítása nemcsak szakmai nonszensz, de egyúttal embertelen intézkedés a gyermekekkel szemben. Növeli a folyamatos stresszt, aminek az eltúlzott tananyagmennyiség és követelmények miatt a diákok amúgy is ki vannak téve" - tették hozzá.
Nyílt levelet fogalmaztak meg emellett a diákok is, akik többek között azt írták; halálra stresszeli őket a tudat, hogy értékelést kaphatnak a mérések eredményére.
A BM végül - egyelőre - meghátrált; a kompetenciamérések osztályozását a rendeletterveztre való tucatnyi visszajelzés feldolgozása miatt egyelőre elhalasztottálk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
