Igaz, egy nagyon fontos szempontot mérlegelni kell.
Javában zajlanak a szóbeli felvételi vizsgák azokban a középiskolákban, ahol ez is a felvételi rendszer részét képezi. A diákok egy részének csak az írásbeli felvételi vizsgát kellett megírni, de olyan tanulók is vannak, akik olyan középfokú intézménybe jelentkeztek, ahol csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe a felvételhez.
Hogy kit és hova vesznek fel, az majd csak május 5-én derül ki. Ekkor kapjátok meg a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválaszott középiskoláktól.
Amennyiben rossz hírt kaptok és egyik kiválasztott középiskolába sem vettek fel titeket, akkor sincs minden veszve. Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, május 12. és augusztus 31. között rendkívüli felvételit tartanak, ekkor viszont a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.
Van viszont egy másik lehetőség is, amiről lehet, hogy kevesen tudnak. Ezek a nemzetközi iskolák, ahová rendszerint teljesen máshogy lehet bekerülni, mint a magyar rendszerű intézményekbe. A nemzetközi iskolák többségébe ugyanis szinte bármikor - előzetes egyeztetést követően - el lehet látogatni és jelentkezni is. Van viszont egy "buktatója", ezeknek az intézményeknek, mégpedig a rendkívül magas, félévente akár több millió forintos tandíjak. Cserébe azonban ezeket az iskolákat jellemzően alacsonyabb osztálylétszám, személyre szabottabb figyelem, nemzetközi környezet és számos iskolán kívüli program jellemzi amellett, hogy külföldi rendszerben tanulhattok és szerezhettek érettségit.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a felvételi módja és rendje iskolánként eltérő lehet. Amennyiben ezen intézmények valamelyikébe szeretnétek jelentkezni, mindenképp nézzetek utána az iskolák honlapjain annak, hogy mik az ehhez szükséges feltételek.
A Magyarországon működő nemzetközi iskolákat ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
