A TASZ szerint már idén tavasszal döntés születhet.
Az Alkotmánybíróság (AB) elé került a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatáról szóló szabályozás, és már idén tavasszal dönthet is a testület – tudta meg a Népszava Boros Ilonától, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetőjétől.
A kifogástalan életvitelről szóló tesztet a kormány a kegyelmibotrány kirobbanása után vezettette be, hangsúlyozva, hogy ezzel akarják megelőzni a pedofil és egyéb visszaéléseket. A teszt többek között azt vizsgálja, 500 kérdésen keresztül, hogy a gyermekvédelemben dolgozó személy - és annak közeli hozzátartozói – milyen gyakorisággal fogyaszt alkoholt, milyen a nemi élete, irányultsága, milyen gyakran jár szórakozni, illetve cigarettázik/drogozik-e.
A teszt bevezetése óta hatalmas felmondási hullám kerekedett. A kettő között erős a párhuzam, mivel többen azt gondolják, hogy a teszt személyiségi jogokat sért, így nem hajlandóak kitölteni. Aki nem tölti ki az adatlapot, azt pedig elbocsájtják. Az országban sok helyen, de a fővárosban kifejezetten rossz helyzet alakult ki tavaly nyáron, több csoportot is át kellett szervezzenek, mivel nem volt elegendő gyermekvédelmi dolgozó.
A TASZ vállalta két olyan gyermekvédelmi dolgozó jogi képviseletét, aki elvi okokból visszautasította a vizsgálatot, az ahhoz kapcsolódó, a magánéletük részleteire kérdező adatlap kitöltését. A TASZ mindkét esetben munkajogi pert indított. Mindkét eljárást a munkáltató ellen indítottuk, annak ellenére is, hogy a foglalkoztató a törvénynek megfelelően járt el, amikor az adatlap kitöltését megtagadó dolgozókat elbocsátotta – fogalmazott a Népszava.
„A jogi stratégiánk ugyanis az volt, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé. Ebben sikerrel is jártunk, mert az egyik eljárásban a munkaügyi bíróság, a társaság érveinek hatására felfüggesztette a pert, és a témában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól” – fejtette ki a lapnak Boros Ilona, a TASZ programvezetője.
Megjegyezte: a testület jó eséllyel még idén tavasszal dönt arról, hogy a kifogástalan életvitelről szóló szabályt az alaptörvénnyel ellenesnek tartja-e.
„Ha igen, akkor a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdéssort, nem lehet arra a munkaviszony feltételeként tekinteni. Ha másként dönt a testület, akkor a TASZ nemzetközi bíróságtól kér majd jogorvoslatot” – magyarázta Boros.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
