Alkotmánybíróság előtt a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életviteléről szóló jogszabály

A TASZ szerint már idén tavasszal döntés születhet.

  • Rodler Lili

Az Alkotmánybíróság (AB) elé került a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatáról szóló szabályozás, és már idén tavasszal dönthet is a testület – tudta meg a Népszava Boros Ilonától, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetőjétől.

A kifogástalan életvitelről szóló tesztet a kormány a kegyelmibotrány kirobbanása után vezettette be, hangsúlyozva, hogy ezzel akarják megelőzni a pedofil és egyéb visszaéléseket. A teszt többek között azt vizsgálja, 500 kérdésen keresztül, hogy a gyermekvédelemben dolgozó személy - és annak közeli hozzátartozói – milyen gyakorisággal fogyaszt alkoholt, milyen a nemi élete, irányultsága, milyen gyakran jár szórakozni, illetve cigarettázik/drogozik-e.

A teszt bevezetése óta hatalmas felmondási hullám kerekedett. A kettő között erős a párhuzam, mivel többen azt gondolják, hogy a teszt személyiségi jogokat sért, így nem hajlandóak kitölteni. Aki nem tölti ki az adatlapot, azt pedig elbocsájtják. Az országban sok helyen, de a fővárosban kifejezetten rossz helyzet alakult ki tavaly nyáron, több csoportot is át kellett szervezzenek, mivel nem volt elegendő gyermekvédelmi dolgozó.

A TASZ vállalta két olyan gyermekvédelmi dolgozó jogi képviseletét, aki elvi okokból visszautasította a vizsgálatot, az ahhoz kapcsolódó, a magánéletük részleteire kérdező adatlap kitöltését. A TASZ mindkét esetben munkajogi pert indított. Mindkét eljárást a munkáltató ellen indítottuk, annak ellenére is, hogy a foglalkoztató a törvénynek megfelelően járt el, amikor az adatlap kitöltését megtagadó dolgozókat elbocsátotta – fogalmazott a Népszava.

„A jogi stratégiánk ugyanis az volt, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé. Ebben sikerrel is jártunk, mert az egyik eljárásban a munkaügyi bíróság, a társaság érveinek hatására felfüggesztette a pert, és a témában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól” – fejtette ki a lapnak Boros Ilona, a TASZ programvezetője.

Megjegyezte: a testület jó eséllyel még idén tavasszal dönt arról, hogy a kifogástalan életvitelről szóló szabályt az alaptörvénnyel ellenesnek tartja-e.

„Ha igen, akkor a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdéssort, nem lehet arra a munkaviszony feltételeként tekinteni. Ha másként dönt a testület, akkor a TASZ nemzetközi bíróságtól kér majd jogorvoslatot” – magyarázta Boros.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.