Van, ahol 5-6 ezer forintot is elkérnek a diákoktól, hogy zárható szekrénybe tegyék a telefonjaikat.
A nyíregyházi Zay Anna Technikum és Kollégium egyik diákja arról számolt be, hogy az iskolájában ötezer forintot kérnek el azért, hogy a hallgatók kulccsal zárható szekrényben tárolhassák a telefonjaikat – vette észre a Népszava.
A 2024/2025-ös tanévben érvénybe lépett az az új rendelet, amely az okoseszközök iskolai telefonhasználatát korlátozza. Ennek értelmében a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközöket (okostelefonokat, okosórákat, laptopokat) a diákoknak a tanítási nap elején le kell adni, azokat csak engedéllyel birtokolhatják és használhatják.
A „szekrénypénz” bevezetése nem egyedi eset, ugyanis több iskola csak így tud eleget tenni a szabályoknak. Az összegek azonban intézményenként eltérhetnek. A lap értesülése szerint van olyan iskola, ahol
„háromezer forintos kauciót, majd szintén háromezer forintos bérleti díjat is fizetniük kellett a tanulóknak a zárható iskolai szekrényekért„
míg máshol „csak” ezer forintot kértek a szekrény használatáért.
A probléma ezzel viszont az, hogy a Klebelsberg Központ tájékoztatása szerint „a most beszerzett tárolóeszközök használatáért nem szedhet az iskola sem bérleti díjat, sem kauciót.”
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum amint értesült a Zay Anna Technikum esetéről, megszüntette a letétdíjas rendszert és az addig befizetett összegeket visszaadták a diákoknak. Ezt követően a sztorit közzétevő diák is arról számol be, hogy visszavonták a pénzek gyűjtését, azonban az iskola vezetése őt kérte számon, amiért közösségi oldalán megírta a történéseket.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
