Kérhetnek pénzt a diákoktól a telefonok őrzésére az iskolák?

Van, ahol 5-6 ezer forintot is elkérnek a diákoktól, hogy zárható szekrénybe tegyék a telefonjaikat.

A nyíregyházi Zay Anna Technikum és Kollégium egyik diákja arról számolt be, hogy az iskolájában ötezer forintot kérnek el azért, hogy a hallgatók kulccsal zárható szekrényben tárolhassák a telefonjaikat – vette észre a Népszava.

A 2024/2025-ös tanévben érvénybe lépett az az új rendelet, amely az okoseszközök iskolai telefonhasználatát korlátozza. Ennek értelmében a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközöket (okostelefonokat, okosórákat, laptopokat) a diákoknak a tanítási nap elején le kell adni, azokat csak engedéllyel birtokolhatják és használhatják.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy több iskolában is a szülőknek kellett gondoskodnia a mobilok tárolásáról.

A „szekrénypénz” bevezetése nem egyedi eset, ugyanis több iskola csak így tud eleget tenni a szabályoknak. Az összegek azonban intézményenként eltérhetnek. A lap értesülése szerint van olyan iskola, ahol

„háromezer forintos kauciót, majd szintén háromezer forintos bérleti díjat is fizetniük kellett a tanulóknak a zárható iskolai szekrényekért„

míg máshol „csak” ezer forintot kértek a szekrény használatáért.

A probléma ezzel viszont az, hogy a Klebelsberg Központ tájékoztatása szerint „a most beszerzett tárolóeszközök használatáért nem szedhet az iskola sem bérleti díjat, sem kauciót.”

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum amint értesült a Zay Anna Technikum esetéről, megszüntette a letétdíjas rendszert és az addig befizetett összegeket visszaadták a diákoknak. Ezt követően a sztorit közzétevő diák is arról számol be, hogy visszavonták a pénzek gyűjtését, azonban az iskola vezetése őt kérte számon, amiért közösségi oldalán megírta a történéseket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.