A nap kérdése: maximum hány osztálytársam lehet?

Az óvodába vagy első osztályba készülő gyerekek szüleit és a középiskolába készülő felvételizőket is foglalkoztathatja, hogy vajon hány osztálytársuk vagy csoporttársuk lesz a következő tanévben. Válaszolunk.

  • Székács Linda

Az osztály- és csoportlétszámok minimális, maximális és átlaglétszámát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. melléklete határozza meg. Ennek értelmében az

  • óvodai csoportok minimális létszáma 13 fő , maximális létszáma 25 fő,
  • általános iskolai osztályok minimális létszáma 14 fő, maximális létszáma 27 fő,
  • a gimnáziumi és szakgimnáziumi osztályok minimális létszáma 16, maximális létszáma 34 fő.

Az alábbi táblázatban részletesen láthatjátok a minimális és maximális csoport- és osztálylétszámokat a törvény szerint:

 

Shutterstock

20 százalékkal átléphető

A maximális csoport- és osztálylétszámokra vonatkozóan a törvény viszonylag megengedő. Ebben azt írják; a maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során új tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

"A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni" - teszik hozzá.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.