Kulcsfontosságú lehet a digitális felmérési rendszer zökkenőmentes működése, ha a kompetenciaméréseket márciustól osztályozzák. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban inkább azt mutatják; a digitális mérés még mindig nem hibátlan. Mutatjuk, mit lehet tenni abban az esetben, ha valami miatt leáll, nem működik a rendszer.
Február 26-ig lehetett véleményezni a kormány azon rendelettervezetét, ami lehetővé tenné, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák, tehát osztályozzák, amik ráadásul rögtön két jegyet érnek majd.
Bár döntés még nem született, a tervezet számos pedagógusban, szülőben és diákban vetett fel aggályokat. Az egyik ilyen, hogy a mérések digitálisan zajlanak, és az elmúlt néhány évben szinte sosem voltak teljesen zökkenőmentesek. Tavaly márciusban például több iskolában is akadozott a rendszer. Egy budai gimnazista az Eduline-nak azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból csak néhányan tudták befejezni, mert az első részben nem jöttek be a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna, a második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.
A technikai problémákkal kapcsolatban az Oktatási Hivatal oldalán azt írják; amennyiben a rendszer a feladatmegoldások közben meghibásodik, az érintett tanulót azonnal ültessék át egy tartalék számítógéphez. Feltéve persze, ha ilyen van. Ezt követően a mérési azonosító kártyán szereplő mérési kóddal és tanulói azonosítóval a diák vissza tud lépni a rendszerbe és ott folytatni a feladatmegoldást, ahol abbahagyta, mivel a korábbi válaszokat a rendszer elmentette.
"A megoldásra szánt időt számláló óra nem áll meg a kiesés alatt, ezért igyekezzenek minél hamarabb visszaléptetni a tanulót" - figyelmeztetnek.
Ha a probléma nem oldódik meg
Amennyiben nincs tartalék számítógép, a hiba megoldása sok időt vesz igénybe, vagy a technikai probléma több tanuló esetében is fennáll, az Oktatási Hivatal azt írja, „technikai probléma miatt félbeszakadt” -ként jelöljék az adott mérési részt a Jelenléti ív és jegyzőkönyvben.
"Az intézményvezető dönt arról, hogy a tanulót új mérési csoportba beosztják-e, azaz a tanuló elölről elkezdi-e a mérést. Ha a tanuló a következő részbe már be tud jelentkezni, folytathatja a mérést. A mérési adminisztráció során lehetőség lesz majd a félbeszakadás tényének jelölésére az érintett mérési résznél" - teszik hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
