Kulcsfontosságú lehet a digitális felmérési rendszer zökkenőmentes működése, ha a kompetenciaméréseket márciustól osztályozzák. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban inkább azt mutatják; a digitális mérés még mindig nem hibátlan. Mutatjuk, mit lehet tenni abban az esetben, ha valami miatt leáll, nem működik a rendszer.
Február 26-ig lehetett véleményezni a kormány azon rendelettervezetét, ami lehetővé tenné, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák, tehát osztályozzák, amik ráadásul rögtön két jegyet érnek majd.
Bár döntés még nem született, a tervezet számos pedagógusban, szülőben és diákban vetett fel aggályokat. Az egyik ilyen, hogy a mérések digitálisan zajlanak, és az elmúlt néhány évben szinte sosem voltak teljesen zökkenőmentesek. Tavaly márciusban például több iskolában is akadozott a rendszer. Egy budai gimnazista az Eduline-nak azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból csak néhányan tudták befejezni, mert az első részben nem jöttek be a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna, a második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.
A technikai problémákkal kapcsolatban az Oktatási Hivatal oldalán azt írják; amennyiben a rendszer a feladatmegoldások közben meghibásodik, az érintett tanulót azonnal ültessék át egy tartalék számítógéphez. Feltéve persze, ha ilyen van. Ezt követően a mérési azonosító kártyán szereplő mérési kóddal és tanulói azonosítóval a diák vissza tud lépni a rendszerbe és ott folytatni a feladatmegoldást, ahol abbahagyta, mivel a korábbi válaszokat a rendszer elmentette.
"A megoldásra szánt időt számláló óra nem áll meg a kiesés alatt, ezért igyekezzenek minél hamarabb visszaléptetni a tanulót" - figyelmeztetnek.
Ha a probléma nem oldódik meg
Amennyiben nincs tartalék számítógép, a hiba megoldása sok időt vesz igénybe, vagy a technikai probléma több tanuló esetében is fennáll, az Oktatási Hivatal azt írja, „technikai probléma miatt félbeszakadt” -ként jelöljék az adott mérési részt a Jelenléti ív és jegyzőkönyvben.
"Az intézményvezető dönt arról, hogy a tanulót új mérési csoportba beosztják-e, azaz a tanuló elölről elkezdi-e a mérést. Ha a tanuló a következő részbe már be tud jelentkezni, folytathatja a mérést. A mérési adminisztráció során lehetőség lesz majd a félbeszakadás tényének jelölésére az érintett mérési résznél" - teszik hozzá.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
