Kompetenciamérés 2025: ilyen jellegű feladatokra lehet számítani német nyelvből

Tudásszint alapján lehet válogatni, így mindenki a neki megfelelő feladatokkal gyakorolhat.

  • Rodler Lili

A német nyelvi mérésnél, akár csak az érettséginél, három komponenst néznek a feladatoknál. Az olvasott szöveg értését, a szövegalkotás elemeit és a hallott szöveg értését.

A gyakorláshoz a különböző feladatokat szintezve tüntették fel az Oktatási Hivatal oldalán, A1-től egészen B2-ig, így a nektek megfelelő tudásszint szerint tudtok gyakorolni. A feladatok online formában tekinthetőek meg, és javasoljuk is, hogy így oldjátok meg őket, mivel 2022 óta a kompetenciamérések digitális úton zajlanak.

A1-es szinten az olvasott szövegértés feladatnál rendszerint egy rövid, 2-3 soros szöveggel találkozhattok, ahol a leírtaknak címet kell választani a felsorolt lehetőségek közül. De akad olyan is, mint például a Szabadban című feladat, ahol a megfelelő pár szavas leírást kell kiválasztani a feltüntetett képhez.

Szövegalkotás esetében kaphattok olyan feladatot, ahol ki kell egészítenetek a lyukas szövegtörzset a megfelelő névelővel, vagy ragozott igével. Vagy esetleg egy párbeszédet kell befejeznetek az oda passzoló mondattal, mint a Mozi nevű feladatban.

Az A2-es szintű feladatok is hasonlóan vannak felépítve, mint az A1-es, viszont itt már találkozhattok hosszabb szövegekkel is. Tipikus feladat az olvasott szövegértésre, hogy több kép közül kell kiválasztanotok a megfelelőt a feltüntetett leírásokhoz. Szövegalkotásnál pedig már több üresen hagyott helyet kell kitöltenetek a megfelelő kifejezéssel.

B1 és B2-es szinten már ragozott igéket kell a megfelelő igeidő szerint a rövid szövegben elhelyezni, illetve eldönteni, hogy melyik állítás igaz a szöveg alapján.

Hallott szövegértés esetében csak A1-től B1-ig tudtok gyakorolni. Rendszerint egy rövid, pár perces hanganyagot hallotok, amiből a legkönnyebb szinten ki kell válasszátok, hogy miről is szólt a hanganyag, a legnehezebb szinten pedig el kell döntenetek, hogy melyik állítás igaz vagy hamis.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.