Március 24-én kezdődnek a kompetenciamérések.
A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.
Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik technikumba vagy szakképző iskola 9. és 11. osztályába járó diákoknak nem kell részt venniük a kompetenciamérésen.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint szintén nem kell megírniuk a kompetenciaméréséket az egyéni tanrendben tanulóknak, de ha mégis szeretnének élni a lehetőséggel, akkor az igazgató engedélyezheti a számukra.
A fogyatékkal élőknek és autizmus spektrumzavarral küzdő diákoknak a szakértői vizsgálat eredménye alapján adhat az igazgató mentességet, de a BTMN-es vagy egyéb pszichés zavarral diagnosztizált tanulóknak részt kell venniük a méréseken.
A kompetenciamérések tárgyanként kétszer 45 percig tartanak. A negyedikeseket csak szövegértésből és matekból, az ötödikeseket ezeken kívül digitális kultúrából és történelemből is felmérik. Hatodiktól felfele pedig még természettudományokból és idegen nyelvből is írnak kompetenciamérést a tanulók.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
