Mutatjuk, kiknek nem kell megírniuk a kompetenciaméréseket 2025-ben

Március 24-én kezdődnek a kompetenciamérések.

A 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:
  • a 11. és a 7. évfolyamon 2025. március 24. – április 8.,
  • a 10. és a 6. évfolyamon 2025. április 3. – április 30.,
  • a 8. évfolyamon 2025. május 5. – május 17.,
  • a 9. évfolyamon 2025. május 12. – május 23.
  • a 4. és az 5. évfolyamon 2025. május 19. - május 30.

A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.

Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik technikumba vagy szakképző iskola 9. és 11. osztályába járó diákoknak nem kell részt venniük a kompetenciamérésen.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint szintén nem kell megírniuk a kompetenciaméréséket az egyéni tanrendben tanulóknak, de ha mégis szeretnének élni a lehetőséggel, akkor az igazgató engedélyezheti a számukra.

A fogyatékkal élőknek és autizmus spektrumzavarral küzdő diákoknak a szakértői vizsgálat eredménye alapján adhat az igazgató mentességet, de a BTMN-es vagy egyéb pszichés zavarral diagnosztizált tanulóknak részt kell venniük a méréseken.

A kompetenciamérések tárgyanként kétszer 45 percig tartanak. A negyedikeseket csak szövegértésből és matekból, az ötödikeseket ezeken kívül digitális kultúrából és történelemből is felmérik. Hatodiktól felfele pedig még természettudományokból és idegen nyelvből is írnak kompetenciamérést a tanulók.

 

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.