Mutatjuk, kiknek nem kell megírniuk a kompetenciaméréseket 2025-ben

Március 24-én kezdődnek a kompetenciamérések.

A 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:
  • a 11. és a 7. évfolyamon 2025. március 24. – április 8.,
  • a 10. és a 6. évfolyamon 2025. április 3. – április 30.,
  • a 8. évfolyamon 2025. május 5. – május 17.,
  • a 9. évfolyamon 2025. május 12. – május 23.
  • a 4. és az 5. évfolyamon 2025. május 19. - május 30.

A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.

Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik technikumba vagy szakképző iskola 9. és 11. osztályába járó diákoknak nem kell részt venniük a kompetenciamérésen.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint szintén nem kell megírniuk a kompetenciaméréséket az egyéni tanrendben tanulóknak, de ha mégis szeretnének élni a lehetőséggel, akkor az igazgató engedélyezheti a számukra.

A fogyatékkal élőknek és autizmus spektrumzavarral küzdő diákoknak a szakértői vizsgálat eredménye alapján adhat az igazgató mentességet, de a BTMN-es vagy egyéb pszichés zavarral diagnosztizált tanulóknak részt kell venniük a méréseken.

A kompetenciamérések tárgyanként kétszer 45 percig tartanak. A negyedikeseket csak szövegértésből és matekból, az ötödikeseket ezeken kívül digitális kultúrából és történelemből is felmérik. Hatodiktól felfele pedig még természettudományokból és idegen nyelvből is írnak kompetenciamérést a tanulók.

 

 

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.